Albánia Üdülés (Albán Köztársaság)A mai ember számára felfedezésre váró üdülőhely Albánia. Ennek a népnek a nyelve az albán indoeurópai nyelvcsalád kilenc fő ágának egyike, mely semelyik más nyelvből nem származtatható. Az utazás szempontjából Albánia a Balkán-félszigeten, Délkelet-Európában fekszik. Nyugaton az Adriai-tenger, délnyugaton a Jón-tenger, délen és délkeleten Görögország, keleten Macedónia, északkeleten Koszovó és északon Montenegró határolja. Két nagyobb tájegysége van: Keleten Magas-Albánia, ahol 45 hegycsúcs emelkedik 2.000 m fölé és az ország területének 70 százaléka hegyes vidék. Alacsony-Albániának nevezik a 20-50 km széles tengerpartot, ahol a mocsarakat a XIX. században csapolták le. A hegyvidék éghajlata kontinentális, míg a tengerparti sáv mediterrán. Folyói kelet-nyugati irányúak. Tíz nagyobb folyója közül a Buna hajózható. Legnagyobb tavai a Preszpa-tó, a Shkodrai-tó és az Ohridi-tó. Területe 28.748 négyzetkilométer, lakóinak száma 3,6 millió. A lakosság 95%-a albán nemzetiségű. Sok albán él a szomszédos Koszovóban (1.800.000 fő), Macedóniában (700 ezer) és Görögországban (120 ezer). Albániában 12 megye található, fővárosa Tirana (Tiranё).
Az üdülések résztvevőit Albániába a hegyvidéki tájak természeti szépségei és érdekes városai vonzzák. Tirana főváros 380 ezer lakosával az ország legnagyobb városa. Albánia központi részén az 1.613 m magas Dajti-hegy lábánál, a Lana és a Tirana folyók partján fekszik, 35 km-re az Adriai-tengertől. Az albániai nyaralások tagjai a fiatal fővárosban a Szkander bég téren találják a legfontosabb látnivalókat, így az Et’hem Bey mecsetet, az Óratornyot, Szkander bég szobrát, a Nemzeti Könyvtárat, a Nemzeti Történeti Múzeumot és az egyetemi várost. Az üdülést a sajátos balkáni pezsgés teszi érdekessé. NevezetességeiAlbánia legnagyobb üdülési központja a kiépült tengerparton, az „Albán Riviérán”, Durres városa. Itt a fürdőzés mellett érdemes megtekinteni a belvárost, a különleges módon megtalált Amfiteátrumot és az egykori városfal maradványait. Az nyaralást kellemessé teszi az „Aranypart” lassan mélyülő, homokos tengerpartja. Az utazás ezen része már közelít az európai tengerpartokon megszokott színvonalhoz. Ardenicában tekinthetik meg az üdülők a XIII. században az Artemis tiszteletére felállított kolostortemplomot. Berat városát az „ezer ablakok” városának is nevezik az üdülések tagjai. A múzeumvárost 2008-ban vették fel az UNESCO világörökségek listájára. A nyaralás fő látnivalói a máig lakott középkori fellegvár, a Kala, a legismertebb ikonfestő, Onufri Múzeuma, a katolikus templomok, az iszlám mecsetek és az Osum folyó parti műemlék épületek. Apolóniát az időszámításunk előtt 588-ban alapították és Augustus itt folytatta filozófiai tanulmányait. Az albániai utazás érdekes állomása Orucum ősi kikötővárosa, melyet a görögök alapították az i.e. VII. században és itt állomásoztak Julius Caesar csapatai. Vlora Dél-Albánia leglátogatottabb üdülő városa a fenséges tengerparti öbölnél. Az országgal ismerkedő üdüléseken lévőknek feltűnhet a 750 ezer betonbunker látványa. Az albánia utazás legnagyobb nemzeti parkja, a Llogara park, melynek magassága 2.018 m. Dherminél 30 templom épült egy festői hegyoldalba. Porto Palermónál a tengerbe nyúló kerek szigeten láthatják az albániai nyaralások érdeklődői Ali Tepeleni pasa erődjét, amit felesége tiszteletére építtetett. Butrinti antikváros az UNESCO világörökség része. Az albániai nyaraláson lévők örömére itt az egész félszigetet nemzeti parkká nyilvánították. A szájhagyomány szerint a trójaiak alapították. Az antik görög és római romok mellett ókeresztény keresztelő templomot is talál az ide látogató. 1000-ben itt volt a bizánci püspök székhelye. Saranda városa mellett csodás tájakat láthat az albániai utazás tagja, így a Kék Szem erdei forrást, amit 50 m mélységig tártak fel és különböző legendák lengik körül. Az utazás újabb állomása Gjirokastra kis múzeumváros, mely erődítményével szintén az UNESCO világörökség listáján szerepel. Itt áll Enver Hodzsa szülőháza, mely Néprajzi Múzeum. Gazdag anyagú a fegyvermúzeuma is. Nagyon érdekes az északi Ohridi-tó mellett Rozafa vára. Az üdülés során Shkodra városában érdemes meglátogatni Albánia legnagyobb imahelyét, a szép muzulmán mecsetet. Itt látható egy katolikus templom is. Lezhában találják az utazások résztvevői Albánia nemzeti hősének, Szkander bégnek a látványos mauzóleumát. Kruját, a „török verő” Szkander bég szülővárosát a hegytetőn álló vártól is megtekinthetik az üdülések érdeklődő tagjai, ahol található a bég életét bemutató múzeum. Az albániai üdülés és nyaralás egzotikus, titokzatos és biztonságos utazási cél főleg az utószezonban. Történelme
Albánia természeti erőforrásokban bővelkedő, de elmaradott gazdaságú ország. Albánia utazási kiépítettsége eléggé fejletlen. A 18 ezer kilométernyi úthálózat nagy része még az 1930-as években épült és mindössze 39 százaléka (7.020 km) burkolt. A Balkán-félszigetet kelet–nyugati irányban átszelő 8-as számú főforgalmi útvonal albániai részeként most épül a Durres-Ohrid autópálya. A 19. század végén és a 20. század elején kibontakozó nemzeti mozgalom segítette elő az igényesebb művészetek albániai kialakulását is. 1991-ben kiáltották ki a köztársaságot, amikor szabad választást tartottak Albániában. A demokratikus fordulat tette lehetővé Albánia felzárkózását az Európai Unió felé. |