Arad - Erdély, Románia

Arad a Maros folyó partján terül el, fontos üdülési, nyaralási, utazási és közlekedési csomópont. Ez az út Románia legfontosabb tranzit útvonala Nyugat-Európa felé. Arad megye székhelye, a Partium legdélibb városa. (Lakóinak száma 173 ezer.)

Az üdülések, nyaralások, utazások résztvevői örömmel látogatják meg a város központjában lévő kívül eklektikus, belül szecessziós stílusú Kultúrpalotát (1913), mely a leglátványosabb épület Aradon. A benne lévő Történeti Múzeumban 1848-as magyar emlékek is találhatók. Itt találjuk a Filharmóniát és a Központi Könyvtárat is. A Városháza (1877-ben épült) lépcsőházának festett üveg-ablakai szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak az üdülések, nyaralások tagjainak. A Csanádi-palotát az Arad-Csanádi Egyesült Vasúti Társaság építtette 1894-ben. A Művészeti Múzeumban barokk, biedermeier, empire bútorokból és berendezési tárgyakból, valamint az Arad környéki kastélyok műkincseiből állítottak össze kiállítást. A Képtárban látható Benczúr-, Barabás-, Munkácsy- és Lotz kép is. Az Állami Színházban 1874-től tartanak előadásokat. A vallásos érzületű üdülésen, nyaraláson, utazáson lévők szívesen látogatják meg a református templomot (1847-ben) és a neogótikus evangélikusat, melyet 1906-ban építették. Az 1904-ben épült minorita templomban láthatjuk Nepomuki Szent János barokk kőszobrát (1729). A minorita rendház udvarában találjuk a Minorita Kultúrházat (1926), mely 1990-től az aradi magyarok egyik kulturális központja. A városban született Tóth Árpád költő, akinek a szülőházát emléktáblával jelölték meg. A felújított szecessziós Pedagógiai Líceumban tanult Munkácsy Mihály festőművész. Mai is működik a neológ zsinagóga (1834) és a szerb ortodox templom (1702).
 

A szomorú emlék ellenére feltétlenül érdemes beépíteni az üsülés, nyaralás és utazás programjába az aradi Vár megtekintését. Az aradi Vár hat sarokbástyájával 1763 és 1783 között épült. Az aradi vértanúk emlékműve (1881) a Vár melletti Váralja városrészben található. Dessewffy Arisztidet, Kiss Ernőt, Lázár Vilmost és Schweidel Józsefet a várban lőtték agyon. Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Knézich Károlyt, Láhner Györgyöt, Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Török Ignácot és Vécsey Károlyt a mai emlékoszlop közelében, a Maros töltésénél akasztották fel. Kiss Ernő és Dessewffy Arisztid kivételével a tábornokok hamvait 1974-ben az emlékdomb oldalában helyezték el.
 

Az üdülések, nyaralások egyik felejthetetlen programja, Arad legfőbb nevezetessége, az aradi vértanúknak emléket állító Szabadság-szobor. Zala György nagy hatású alkotását 1890. október 6-án állították fel a Színház mögötti Szabadság téren, ahol 1925-ig állt. Az emlékművet felújítva a „Megbékélés Park”-jában állították fel 2004-ben, ahol egy román 1848-as diadalív is helyet kapott.
 

Az Aradi Tavasz a város legnagyobb kulturális rendezvénye. Júniusban tartják a Hariada Fesztivált, míg szeptemberben a kisebbségek fesztiválját az üdülések, nyaralások és utazások résztvevőinek nagy örömére.
 

Az üdülésen, nyaraláson lévőknek egy kicsit érdemes betekinteni a város történelmébe is: Arad ősidők óta meglévő település. Az aradiaknak sokszor elölről kellett kezdeniük az építkezéseket a sorozatos természeti csapások és a török betörések, pusztítások miatt. A 16. század előtt a Maros völgyének lakói nagyrészt magyarok voltak, majd a török támadások során jelentős részük elpusztult. Helyükre a hegyekből románok költöztek. Hunyad megyét már a 13. században román lakosság lakta, csak a birtokos nemesség volt magyar. A magyar történelem iránt érdeklődő üdülésen, nyaraláson és utazáson résztvevők örömmel értesülnek arról, hogy ez a vidék a Hunyadiak ősi fészke. A Vaskapu-hágó közelében fekvő Zajkánynál Hunyadi Jánosnak, a kenyérmezei csatában Kinizsi Pálnak sikerült győzelmet aratnia a túlerőben lévő török csapatok felett. Átviharzott Aradon a Dózsa-felkelés és 1550-ben török uralom alá került, mely 150 évig tartott. 1703-ban az aradiak csatlakoztak II. Rákóczi Ferenc szabadságharcához és 1735-ben Szegedinacz Peró felkeléséhez. Aradot 1834-ben nyilvánították szabad királyi várossá. 1849. augusztus 10-én Aradon találkozott utoljára Kossuth és Balcescu. Szomorú történelmi tény tárul az üdülésen, nyaraláson itt lévők elé, hogy 1849. október 6-án itt végezték ki az osztrákok a forradalmi magyar hadsereg 13 tábornokát.