| Balaton üdülés (Hungary)
A Balaton Nyugat- és Közép Európának a legnagyobb, 595 négyzetkilométer nagyságú édesvizű tava. Legnagyobb tápláló folyója a nyugatról, a Kis-Balatonból belefolyó Zala, míg délre a Dunába való kifolyását a 193 kilométer hosszú Sió csatorna biztosítja. A Balaton geológiai kialakulása a pleisztocén kor végén kezdődött, korát 20-22.000 évre becsülik. A sekély tó vizét a légáramlatok könnyen hozzák mozgásba. Mivel az uralkodó szélirány főleg észak-északnyugati, ezért a hullámmozgás a déli parton hatékony. Így alakult ki a 0,5-1 km-es szélességű sekély vízküszöb a Balaton déli oldalán. A Keszthely és Balatonkenese közötti hosszirányú áramlás mélyítette ki 12,4 méterre Tihany és Szántód között a tavat. A tó vizének alkáli sókban való bősége miatt szélcsendben zöldesszürke színű. A Balaton vizének hőmérséklete gyakran követi a levegő hőmérsékletét, így nyáron felmelegedhet akár 27 celsius fokra is. Télen hamar és tartósan befagy. A Balaton és környéke növény- és állatvilágát a csopaki Balatoni Nemzeti Park és az MTA tihanyi Limnológiai Intézete kutatja és védi. A Balaton területe közigazgatásilag Somogy-, Veszprém- és Zala megyékhez tartozik. Nevezetességei
A Balaton és környezete egyike az ország legrégebben lakott területeinek. Lovas határában őskőkorszaki festékbányát és Ságvárnál pedig lakótelepet találtak a régészek. Több nyomát találtuk a keltáknak és főleg a rómaiaknak (Baláca-puszta). A kora középkor legfontosabb kulturális és hatalmi központja a Keszthely melletti Fenékpuszta volt. Zalaváron alakult ki a morvaszláv fejedelmi székhely. A Balaton környékén számos község őrzi a honfoglaló magyar törzsek, nemzetségek nevét és központja volt a központi hatalom és a régi törzsi-nemzetségi arisztokrácia küzdelmeinek. Alközpontok alakultak ki, így a zalavári- (1019-ben), a tihanyi- (1055) és somogyvári (1091) bencés apátságok. A XII.-XIII. századokban templomos falvak alakultak a Balatonnál és jellemző emlékei a főleg tatárjárás után épített régi várak romjai. Érdekes a barokk építészet elnépiesedése. Az akkor már patinás fürdőhely Balatonfüred a reformkor idején a nemzeti megújhodás országos nevezetességű vezéralakjainak a találkozó helye volt (Deák, Kossuth, Wesselényi, Széchenyi). A Horváth-házban 1825-ben tartották meg az azóta híressé vált Anna-bált és Kisfaludy Sándor gondozásában itt építették fel a Dunántúl első magyar nyelvű kőszínházát. A mai értelemben vett balatoni üdülési és fürdőélet a XX. század második felében kezdődött. Az utazás szempontjából fontos volt, hogy a Déli vasút 1861-es megépítésével a Balaton a fővárosból is könnyebben elérhetővé vált. Az északi part vasútja 1910-ben épült meg. A két világháború között, majd 1945 után vált Budapest után nemzetközileg is ismert üdülési és nyaralási hellyé a Balaton. A Balatonnál télen is van élet. Ma már augusztus 20-a után is mind több az őszi, téli program, illetve az egész éven nyitva tartó szállás- és vendéglátóhely. Ma már harmincnál is több négycsillagos wellness-hotel várja egész évben a magyar tengerhez érkezőket. Szauna, fürdőzés és masszázs várja ezekben az üdülésen résztvevő családokat. Télen természetesen mindenki arra vár, hogy befagyjon a tó. Ilyenkor a legtöbb önkormányzat kijelöli a saját jégpályáit, ahol forraltbor- és zsíroskenyér veszik át a nyári hideg sör szerepét. Jégkarneválok és csúszós versenyek szerepelnek a programokban. Enyhébb időben viszont beiktathatunk kerékpáros túrát is vagy felsétálhatunk az alsóörsi, almádi és révfülöpi kilátókhoz, a szigligeti várhoz és a tihanyi apátsághoz. Ha a természetet akarjuk csodálni, akkor keresve sem találunk jobb úticélokat. A régióban található lovasudvarok lovaskocsikázást, lovasszánozást kínálnak a téli üdülések vendégeinek, amikor meglátogatjuk a finom balatoni borokat érlelő pincéket is. Főleg a nagyvárosi embereknek és gyermekeiknek vonzó program a disznóvágás. A téli sportok kedvelőinek ajánlható a Veszprémhez közeli kiválóan kiépített eplényi síaréna. A színvonalas kulturális programok kedvelőinek érdeklődését is kielégíthetik a balatonfüredi rendezvények, ahol januárban az osztrák-magyar Haydn Zenekar újévi koncertet rendez, a Ferencsik János Zeneiskola növendékei újévi köszöntőt tartanak, majd a magyar kultúra napján a táncosoké a főszerep. Februárban a legtöbb balatoni településen rendeznek farsangi mulatságot, Bálint-napot, boros és gasztronómiai programokat. Érdemes felkeresni a Balaton-felvidéki Nemzeti Park bemutatóhelyeit is, így a tapolcai Tavasbarlangot, Kápolnapusztán a bivalyrezervátumot és a csopaki őshonos, szilajon tartott szarvasmarhákat. | | |