| Bosznia-Hercegovina üdülésBosznia-Hercegovina utazás szempontjából a Balkán-félsziget nyugati felén, Délkelet-Európában fekszik. Keletről Szerbia, délkeletről Montenegro, nyugatról és délkeletről Horvátország határolja. Az üdülés, nyaralás résztvevői ismerik, hogy az ország két földrajzi területből áll: a nagyobb, északi Boszniából és a déli Hercegovinából. Legmagasabb csúcsa a Maglić (2386 m). Hercegovina a Hegyi- és az Adriai-Hercegovinából áll, mely utóbbi a Naum (Neum) és a Klek-félsziget között éri el a tengert.
Az Bosznia-Hercegovina-i üdülés, nyaralás tervezésénél figyelembe kell venni, hogy nagyobb részben hegyvidéken terül el az ország. Bosznia-Hercegovina területe 51.129 négyzetkilométer. Az üdülés, nyaralás befolyásolója, hogy az ország éghajlata mérsékelten kontinentális, télen hideg van, nyáron pedig forróság. Legnagyobb folyói a Boszna (Bosna), a Vrbas, az Una, a Neretva, a Drina és a Száva (Sava). Bosznia-Herceovinában bosnyák, szerb és horvát nemzetiségűek élnek, ezek a hivatalos nyelveik is. Lakóinak száma közel 4 millió. Fővárosa Szarajevó.
A Bosznia-Hercegovinában üdülésen, nyaraláson résztvevőknek tudni kell, hogy Jugoszláviától 1992. április 5-én váltak függetlenné. Az állam a 10 kantonból (megye) álló Bosznia-Hercegovina Föderációból és az 5 régiót magába foglaló Boszniai Szerb Köztársaságból áll. A daytoni béke óta Bosznia-Hercegovina nemzetközi ellenőrzés alatt áll, a hatalom az ENSZ-főképviselője kezében összpontosul. Az utazások során láthatjuk, hogy a NATO SFOR alakulatai felügyelik a béke feltételeinek fenntartását. 2005-től a feszültségek enyhültek, az üdülés, a nyaralás és az utazások biztonsága jónak mondható.Bosznia-Hercegovina nevezetességei:Ha egy városról elmondható, hogy a különböző kultúrák találkozási helye, akkor ez Szarajevóra, Bosznia-Hercegovina fővárosára különösen jellemző. A Szarajevóban üdülésen, nyaraláson résztvevők láthatják, hogy a város képét a muzulmán dzsámik és a mellettük ágaskodó minaretek uralják, de az utazások során több helyen látunk magas tornyú katolikus, hagymakupolás pravoszláv templomokat. Szerajevóban két zsinagóga is emlékeztet az egykor 15 ezer lelket számláló zsidó közösségre. A mintegy 400 ezer lakosú város a Bosna folyóba torkoló Miljacka partján épült ki egy kelet-nyugati irányban húzódó, elkeskenyedő völgykatlanban. A fővárost délen a Trebevic, északon az Ozren csúcsai határolják. A városi üdülés, nyaralás résztvevőinek számára talán legérdekesebb része Szarajevónak, a völgy keleti végében található Bascsarsia, a fő piac, a bazár. Brusza bezisztán, ma Múzeumként funkcionál. A két szinten berendezett kiállításon megismerhetik az üdülés tagjai a város történetét, építészeti korszakait és a hajdan itt élt, dolgozó mesterek kézműves munkáit. A száz méterenként álló muzulmán templomok közül, a bazár keleti szélén álló Gazi Husrev emelkedik ki, melyet a helyiek röviden Begova-dzsáminak, bég-dzsáminak hívják. Méretei alapján ez a legnagyobb muzulmán templom a Balkánon. A dzsámitól nyugati irányban találják az üdülés, utazás tagjai a hozzátartozó bezisztánt. A kicsit földbe süllyesztett épületben ma butikok, ajándékboltok működnek. Itt magasodik a közelben a 30 méteres óratorony, a szahat-kula is. A bezisztántól néhány méterre következik az édes sarok, a cukrászok utcája, ami a Bascsarsiát az európai negyed korzójától, a Ferhadijától elválasztja. Itt is nagyon sok érdekes látnivalót találnak a nyaralás, üdülés résztvevői, köztük a Gradska Triznicat, a vásárcsarnokot, vagy kicsit távolabb az Új Szerb Ortodox templomot és a modern Katedrálist. Bascsarsiától kicsit északra található Svrzina Kuca (Svrzina-ház) a Glodina utca 8. szám alatt. A mintegy 100 éves épületet negyven éve vásárolta meg a Városi Múzeum, mert tipikus példája azoknak a lakóházaknak, amilyenekben a jó módú muzulmán emberek éltek századokon át. A Bascsarsiától délkeletre találja az üdülés tagja a Régi Városházát, a későbbi Levéltár épületét. A Mostar felé vezető út és a Miljacka közötti területen áll az 1908-ban megnyílt Nemzeti Múzeum (Zemaljski Muzej) épülete. A Múzeum mutatja be az utazónak az itt élők egykori mindennapjait és a környezetét bemutató anyagot. A Múzeum egyik legféltettebb kincse egy 14. században készült, kézzel írt, rajzolt, festett zsidó imakönyv, a hagada.
Szarajevóban a hegyek annyira "közel jöttek", hogy az üdülésen, nyaraláson résztvevő a belvárosi szállodából mehet síelni, hegyet járni. Ezeken, a várost délkelet-délnyugat irányba körbe ölelő hegyeken, a Jahorinán, az Igmanon és a Bjelasnicán rendezték meg 1984-ben a XIV. Téli Olimpiát. A Jahorinán 4 kétüléses és 4 háromüléses felvonó működik. Óránként 7 ezer embert tudnak szállítani. Fekete, kék és piros sípályák egyaránt vannak. A hegyen a szálláskapacitás összesen 3 ezer ágy. A Trebevicen van az a síugró sánc, amit 21 éve is használtak. A várostól kicsit távolabb, déli irányban található a Trescavica, melynek csúcsai 1180-2200 méter magasak. Hat szép hegyi tavat is megcsodálhat az üdülő, nyaraló ezen a vidéken. Itt kezdődik a Sutjeska Nemzeti-park, ahol a Neretva is ered. Szarajevó ma szebb, mint a háború előtt volt, mert középkori formában újjáépítették az iparosok, kereskedők vörös cseréppel fedett házait. Korábban az egyik legkedveltebb látványosság volt a Princip-híd, ahol a merénylet is történt a trónörökös ellen, valamint a Husrev Bég Mecset és a 14. századi szerb ortodox templom.
Az üdülés, nyaralás utazói akár északról, akár délről indulva haladnak át Bosznián, a Jablanica-tó paradicsomi hangulatú szépsége mindenképpen különlegesen hat. Mostar város hidakról kapta nevét, hisz a "most" magában hidat jelent. A Neretva folyón átívelő Stari most (régi vagy öreg híd) 1565-ben készült el. A különleges szépségű alkotás a városnak és az országnak is szimbólumává vált az üdülések, utazások résztvevőinek a szemében. Hazai ismertségéhez jelentősen hozzájárult Csontváry festménye is, amely az építészeti stílus alapján a Római híd Mostarban címet kapta. A híd 418 évig kapcsolta össze a város két felét. A folyó bal partján igazi keleti hangulatot találtnak az utazások tagjai. A hídfőtől északi irányba a Neretvával párhuzamosan húzódó bazár nem tartozik a legnagyobbak közé, de így is nagyon szép. Látványosságok közül ne hagyják ki az itt nyaraláson, üdülésen tartózkodók a hídugrást. A felújítás óta újra él az az ötszáz éves hagyomány, hogy az igazi mostariaknak legalább egyszer fejest kell ugrani a hídról a Neretvába.
Bosznia-Hercegovina délnyugati részén található egy világszerte ismert városka, Medjugorje (vagy Medugorje), ahol 23 év alatt 20 millió zarándok, vallási jellegű utazáson résztvevő fordult meg és vitte szét a világba a medjugorjei csoda hírét. Itt naponta ismétlődik a vendég áradat. A történet szerint hat gyerek a falu fölé emelkedő Crnica-hegy oldalában legeltette birkáit, amikor délután hat óra előtt fényekkel kísérve megjelent előttük egy nőalak. A hajdani ötszáz lelkes falu helyén ma egy háromezer lakosú városkát találunk. Ma új házak mindenütt, a panziók, szállodák egyszerre 15 ezer utazási résztvevőt képesek fogadni. A hatalmas három hajós templomba az egykori falu népe tízszer is beférne. A Megjelenés-hegyének oldalán kapaszkodnak fel az utazások tagjai oda, ahol Mária először szólította békére az embereket. Van, aki mezítláb teszi meg a jézusi keresztút gyötrelmeit idéző sziklás ösvényt.
Bosznia-Hercegovina sok városában találnak még hasonló érdekességeket az üdülések, nyaralások és utazások kedvelői.
|
| |