Brassó (Brasov, Kronstadt, Erdély, Románia)

Az üdülésre, nyaralásra, utazásra Brassóba készülőknek ismerniük kell, hogy a megyei jogú város Brassó megyeszékhely, Szászföld központja. (Lakóinak száma 285 ezer.) Brassó a Barcaság délkeleti szélén, a Déli-Kárpátok és a Keleti-Kárpátok találkozásánál fekszik. Románia negyedik legnagyobb települése. Erdély és a Havasalföld, a német Hanza-városok és a Konstantinápoly közötti kereskedelem egyik fontos csomópontja.

Brassó nevezetességei:

Az üdülések, utazások tagjainak érdemes a városról egy kis történelmet is megismerniük. A Barcaságba II. Endre hívta be a német lovagrendet 1211-ben, de a német telepesek kivételével már 1225-ben elűzte őket. A szász parasztok is élvezték a lovagok kiváltságait, de a székely ispánoknak adót kellett fizetniük. Brassó szerencsésen vészelte át a tatárjárást. 1876-ig a szász autonómia centruma volt, majd Brassó megye megszervezése után annak székhelye. A fontos kereskedelmi útvonalak mellett fekvő város királyi kiváltságokkal rendelkezett és kézműipara is híressé vált.

Az üdülések, nyaralások, utazások résztvevői ismerik, hogy eredetileg Brassót a Timpa (Cenk) hegy 961 m magas tetején épült vár védelmezte, mely várat Hunyadi János romboltatta le. A fenti vár köveit beépítette a hegy aljában épített várba. A város már a XIV. században fontos katonai és politikai központtá fejlődött. Nagy Lajos király 1344-ben itt találkozott a havasalföldi fejedelemmel, hogy előkészítse a tatárok elleni 1345-ös hadjáratát. 1395-ben Mircea cel Batrin havasalföldi fejedelemmel Zsigmond Brassóban kötött szövetséget a török ellen.

Érdekes információ az üdülésen, nyaraláson, utazáson tartózkodóknak: Nagy Lajos 1377-ben engedélyezte, hogy Törcsben várat építsenek a brassóiak a város védelmére. A XV. században itt működött Honterus János (1498-1549), „a szász Luther Márton” evangélikus prédikátor, akinek a munkáját Wagner Bálint (1510-1557) folytatta és mestere halála után tulajdonosa lett az 1535-ben alapított Honterus-nyomdának is. A zenét szerető üdülésen lévőknek fontos ismeret, hogy itt született Bakfark Bálint (1507-1576) Európa hírű lantművész. A Rákóczi-szabadságharcban a brassóiak szembeszálltak a kurucokkal, mely sok kárt okozott a városnak. Az 1848-49-es szabadságharcban Bem csapatai ellenállás nélkül vették be a várost. A XVIII. és XIX. századokban Brassó kapitalista fejlődése gyors üteművé vált.

Brassó fő látnivalóit az üdülésen, nyaraláson, utazáson itt tartózkodók a középkorban fallal körülvett belvárosban találják. Innen indul a felvonó a Cenk-hegyre, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a városra és környékére.

Egy életre szóló élményt szereznek az utazások tagjai Erdély legnagyobb és Európa legkeletibb késő gótikus temploma (1385-től 1477-ig épült), a Fekete templom megtekintésekor. Nevét akkor kapta, amikor 1689-ben az osztrákok bosszúból felgyújtották a várost és a templom falait feketére festette a füst és a korom. A templom legjelentősebb kincse a több mint 200 darabból álló török szőnyeg gyűjtemény, amelyből kifüggesztve 108 látható. A szőnyegeket a város céhei és gazdag kereskedői adományozták a templomnak. A neogótikus oltár 1866-ban készült. Híres a templom 4.000 sípból álló Buchholz-orgonája. A Fekete-templom bejáratánál helyezték el 1898-ban Johannes Honterus bronzszobrát.

Javasoljuk az üdülőknek az árkádos, régi barokk városháza megtekintését, melyet 1770-ben építették. Ma történeti múzeum működik benne. Szép festett üvegablakai vannak a XVIII. század végi római katolikus templomnak. A Képzőművészeti Múzeumban a XX. század eleji román festők műveit állították ki, míg mellette a Néprajzi Múzeumot láthatjuk. 2001-ben újították fel a zsinagógát. A brassói városfal legjobb állapotban megmaradt kapuja a Katalin-kapu (1559). Ó-Brassóban található a XIII. századi gótikus Szent Bertalan-templom.

Nyáron a legvonzóbb rendezvény Brassóban az Aranyszarvas Fesztivál, mely sok üdülésen, nyaraláson, utazáson lévőt vonz.