Budaörs üdülés (Dunántúl, Magyarország)

Budaörs város a Budai-hegységtől délre és a Tétényi-fennsíktól északra, Budapesttel egybe épülve terül el. Az utazásokat megkönnyíti, hogy az M1-es és az M7-es autópálya közös szakasza átszeli Budaörsöt. Érinti a Budapest-Győr vasúti fővonal. (Lakóinak száma 25 ezer.)

A város fölött magasodó kopár Odvashegy ma a természetvédelem listáján szerepel. A népi hagyomány szerint a Törökugrató hegy onnan kapta a nevét, hogy az üldözői elől menekülő török vezér lovával leugratott a szakadékba a magas szikláról. A törökök alatt elnéptelenedett települést a birtokló Zichy-család a XVIII. században telepítette újra német ajkú telepesekkel. A római katolikus templomot barokk és copf stílusban építették a XVIII. században. A város központjában fekvő templomban lévő szobrok és képek is hasonló stílust képviselnek. Érdekes látnivalót ígér a templomkertben lévő népies Szent Vendel-szobor. A Heimatmúzeum-ban ismerhetjük meg a második világháború után kitelepített budaörsi német lakosság akkori életmódját és szokásait. Sok németajkú külföldi ide tervezi üdülését és nyaralását is.  

A Budaörsön lévő füves leszállópályával rendelkező repülőtér a Ferihegyi-repülőtér megépülés előtt Budapest közforgalmi légikikötője volt. Ma elsősorban a repülősport céljait szolgálja. Az autópálya mellett több nagy forgalmú áruház épült a város területén és sok vállalat is ide települt. Ennek ellenére Budaörs többségében megőrizte kisvárosi jellegét. A Budaörsön nyaraláson és üdülésen lévőknek is vonzó látványosságoknak számítanak a légi bemutatók és a Budaörs Fesztivál kulturális rendezvényei.

Budaörs neve már 1236-ban oklevélben szerepel. A Duna jobb partján húzódó területet Budának nevezték, így az itt lévő települések közül több előtagként viseli a Buda nevet. Az Örs utótag a honfoglalás kori egyik törzs nevét őrzi. A Városi Régészeti Kiállításon lehet megismerkedni a Budaörs területén talált őskori, római kori és középkori tárgyakkal. A várost és környékét a középkorban egyházi szervezetek birtokolták.