| Debrecen (Magyarország, Hungary)Debrecen megyei jogú város, Hajdú-Bihar megye székhelye, a Hajdúság központja. (Lakóinak száma 200 ezer.) Az M3-as autópálya mellett vonaton és repülővel is megközelíthető az ország második legnépesebb városa.
Debrecen és környékén a leggazdagabb leletanyagot a bronzkorból és a népvándorlás korából találták. A XII. század végén a tiszántúli királyi várispánságokhoz tartozó, templommal bíró falvak alakultak ki ezen a területen. Rofain bán a tatárjárás után erődített kastélyt építtetett Debrecenben. A XV. század elejéig a Debreceni Dózsa család tulajdona volt a város. A kiváltságokkal rendelkező mezővárosban az 1330-as évek végén jelennek meg a céhek. 1407-ben már évente három országos vásárt tarthattak, mely a század végére nyolcra nőtt. 1450-től 1507-ig Debrecen földesura a Hunyadi család. Hunyadi János fiai – László és Mátyás – gyermekkoruk egy részét Debrecenben töltötték.
A mohácsi csata után a török elől menekülő magyar földesurak és jobbágyok települtek le a mezővárosban. Debrecen a törökök által megszállt terület, az erdélyi fejedelemség és a „királyi” Magyarország találkozásánál helyezkedett el. Sikerült megváltania függetlenségét. Kereskedelme nemzetközi hírűvé vált. Itt alakul ki a távoli országrészekre kisugárzó magyarországi reformáció központja. Református kollégiuma új típusú és új szellemű iskolának számít. „Városköztársasági” társadalmi forma alakult ki. A XVII. századi kuruc-labanc csatározások idején többször felperzselték Debrecent is. A Rákóczi-szabadságharcban és az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban a konzervatív, jó módban élő debreceni magistrátus távol tartotta magát a mozgalmaktól. Így fordulhatott elő, hogy 1848/49-ben Debrecen hosszú időn át a harcoló ország fővárosa volt, de itt erősödött meg a kiegyezést kereső Békepárt is. A régen virágzó Debrecen fejlődése visszaesett, csak kézműipara és a mezőgazdasági tevékenységek kaptak teret.
1944-45 telén Debrecenben alakult meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés és Kormány, mely helyzet Budapest németek alóli felszabadulásáig tartott. 1945 után dinamikus fejlődést eredményeztek a létesített nagyüzemek. Három egyetemén és főiskoláin magas szintű oktató, kutató munka folyik. Az 1699 óta működő Arany Bika Hotel a tulajdonos Bika családtól kapta a nevét. Az 1290-1300 között épült templom helyén található ma a Nagytemplom. 1849. április 14-én az Országgyűlés két házának együttes ülésén Kossuth Lajos itt olvasta fel a Magyarország függetlenségéről és a Habsburg-ház trónfosztásáról szóló határozatot. A nagyon gazdag gyűjteményekkel rendelkező debreceni múzeum a Déri Múzeum. Itt látható Mukácsy Mihály híres trilógiája, az Ecce homo, Krisztus Pilátus előtt és a Golgota című festmények. Érdeklődésre tarthat számot még a Debreceni Irodalmi Múzeum, a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum, a Gyógy- és Fürdőközpont a Nagyerdőben, az Állatkert és a Vidámpark, valamint a híres Virágkarnevál és a sportversenyek.
|
| |