| Dubrovnik (magyarul Raguza) Üdülés (Horvát szigetek, Dalmácia, Horvátország)Dubrovnik (Raguza) kőből épült műemlékvárosa a Földközi-tenger környékén az üdülések, nyaralások és utazások egyik legkedveltebb helye. A ma 60 ezres város a Srd (San Sergio)-hegy (412 m magas) lábánál, a szárazföldbe mélyen benyúló Dubrovačka-folyótól a Szent Jakov-fokig terjedő partszakaszon fekszik, mintegy 6 km hosszan keleti-nyugati irányban. Városrészei: Danče, Gruž, Pile, Ploče, Óváros (Stari grad), Lapad-félsziget, Lokrum-sziget és Elafiti-szigetek.
Dubrovnik nevezetességei:Az üdülésen, nyaraláson Dubrovnikban vagy környékén lévőknek érdemes egy kicsit megismerni a város történetét is: A Dalmáciához tartozó várost a raguzaiak (dubrovnikiak) városfallal vették körül. A X-XI. században a raguzaiak betemették a sziget és a szárazföld közötti csatornát, így vált a szárazföld részévé. Évszázadokon keresztül Raguza volt a hivatalos neve, a mai Dubrovnik nevet 1918-ban kapta. (A tölgyes elnevezése horvátul „dubrava”, innen ered a város mai neve.) Az üdülésen, nyaraláson és utazáson lévők tapasztalhatják, hogy a középkori városok jellemzői – a román, a gót, a reneszánsz és a barokk stílusok - mind megtalálhatók Dubrovnikban. Az erős bástyák, a vastag falak, a jól védett kikötők, a paloták és a halpiac érdekességei a városnak. Az üdülésen, nyaraláson itt lévők megismerhetik, hogy a régi raguzai kikötőt az egykori szigeten a Porporela védőgát védi és legfeljebb 3 méter merülésű hajók használhatják. A sirokkó és a délnyugati szél nagy hullámzást okoz a kikötőben. Az üdüléseknél, nyaralásoknál fontos, hogy a hegyek koszorúja megóvja a hideg szelektől, nagyon meleg és napsütéses mediterrán klímája kitűnő üdülési, nyaralási hellyé teszi Dubrovnikot. A város az 1991-től tartó horvát függetlenségi háborúban sok kárt szenvedett. Világi és egyházi épületeit, művészettörténeti és történelmi emlékeit nemzetközi összefogással tökéletesen helyreállították, így az Óváros (Stari Grad) az ENSZ Világörökség kitüntető címét az elsők között kapta meg.
A városnézésen lévő üdülési, nyaralási csoportok tagjai láthatják, hogy a X. században emelt és többször átépített városfalak Raguza (Dubrovnik) jelképei. A sánc és az erődfal 1.940 m hosszúak, szélessége 4-6 m a szárazföld felől, a tenger felé pedig 1,5-5 m, magassága néhol eléri a 25 métert. A hatalmas Minčeta-bástya építését 1464-ben fejezték be. Itt látható a város legnagyobb, 7,6 tonnás ágyúja a 170 kg-os golyókkal. A Pilei-kapu volt a városközpont főbejárata.
A vallási érzületű üdülésen, nyaraláson lévőknek is érdekes lehet, hogy Dubrovnikban ma 17 Szent Balázs püspök-szobor található, aki 972 óta védőszentje Raguzának. A Pilei-kapu mögötti téren látható a tizenhatszögű szökőkút, innen lehet feljutni a csodálatos kilátást ígérő városfalra. A Ferences kolostor együttest 1317-től a XVI. századig építették. Az 1667-es pusztító földrengés után szinte újjá kellett építeni a várost. A Ferences templomhoz csatlakozó Szent Megváltó-kápolna főkapuja fölött látható az 1498-ban elhelyezett román stílusú Pieta. A templomi freskókat tömjéntartó-gyűjtemény díszíti. Az üdülések, nyaralások résztvevői sajátos hangulattal találkoznak a kolostor legrégebbi részénél, a késő román és kora gótikus 27 m hosszú és 60 gazdag díszítésű oszloppárt megjelenítő kerengővel és a belső udvarral. 1317-től itt van Európa legrégebbi és folyamatosan működő patikája. A Patika- és Ferences Múzeumokban értékes látnivalók tárulnak az üdülések, nyaralások magyar tagjai elé is, így például az 1077-től 1095-ig uralkodó I. (Szent) László magyar király karcsontját tartalmazó díszes ereklyetartó. A háromszintű és több stílusban épült harangtorony Dubrovnik egész városképében meghatározó jellegű. A Bokar-erőd tornyát a XIV. században emelték. Ez volt Európa első kazamatákkal megerősített erődje.
Az építészeti stílusokat kedvelő üdülések, nyaralások, utazások résztvevői itt sok maradandó élménnyel gazdagodhatnak. A Megdicsőülés vagy Krisztus mennybemenetele-kápolna XIII. századi megépítése óta a kovácscéh imahelye volt. A dubrovniki zsidó negyed lakóinak ősei az 1492-ben az Ibériai-félszigetről kiutasított zsidók. Raguza legrégebbi román stílusú temploma a Szent-Miklós-kápolna. A Raguzát a szárazföldtől, Dubravától elválasztó csatornát a XII. században feltöltötték, melynek helyén van ma a Placa, az Óváros főutcája.
Érdekesség lehet az üdülésen, nyaraláson itt tartózkodóknak, hogy a Szent Klára-zárda (1290-ben alapították) egyik szárnya 1434-től, Napóleon bevonulásáig árvaházként működött, ahol a kapu elé kitett csecsemőket is az apácák felnevelték. A Páholy (luža=páholy, kőszék) tér volt a piactér 1356-tól, a város politikai és gazdasági életének a központja. A tér közepén álló páncélos lovag szobrát 1408-ban állították. A Sponza-palota XIV. századi épülete ma a Dubrovniki Levéltárnak és a nyári koncerteknek a helyszíne. A palotával egybeépült 31 m magas, karcsú Óra- vagy Harangtorony 1480-tól figyelőhely is volt, mely 1929-ben nyerte vissza XV. századi külsejét. A mellette lévő gótikus korlát-oszlopközeinek alsó részét az erkölcsökért aggódó szerzetesek lefedették.
A Ribarnica-kapu 1463-tól a Régi kikötőbe vezet. A Régi kikötőből indultak a halászbárkák, a teherhajók és itt is építették, javították ezeket. Ma a kereskedelmi forgalmat Gruž vette át. Kiállítások, könyvvásárok helye ma a Városi Őrség épülete a mellette lévő Kis Onofrio-kúttal. Dubrovnik-Neretva megyét is a Városházáról irányítják és az épületben találjuk a Marin Držić Színházat. A Szent Balázs-templom Raguza egyik legújabb (1706-15) temploma. Érdekes látnivalója az üdülésen, nyaraláson lévőknek a Szent Rozario-apácatemplom. A fehér barátok 1225-ben telepedtek le Raguzában, a domonkosrendiek kolostorukat és templomukat, majd múzeumukat 1315-ben alapították. Fontos információ az üdülési, nyaralási csoportok magyar tagjainak, hogy itt őrizték I. (Szent ) István koponyájának felső részét és 1771-ig a Szent Jobb-ereklyét. A Mária Mennybemenetele-székesegyház kincstárában a 150 darabból álló ereklye-gyűjteményben láthatjuk a Szent István király állkapcsát és fogait rejtő ezüsttartót.
A hadászat iránt érdeklődő üdülésen, nyaraláson résztvevőknek érdekes lehet a Ribarnika-kapu mögött található Kis- és a Nagy Fegyverraktár. Az Óvárosi kikötőből Lokrum-szigetére és Cavtatba indulnak hajók. A Szent Lukács- és Szent János-erőd közötti védelmi lánc kifeszítésére építették Kaŝe mesterséges szigetét. A Szent Lukács-kápolnában ma képtár működik. Az Asimov-sarokbástya, a Revelin-erőd, a Belső- és Külső Pločei-kapuk a város védelmét szolgálták. A gótikus Rektorpalota épületét 1435-42-ben építették, a loggia gazdag díszítésű oszlopsorát pedig 1465-ben. A Raguzai Köztársaságban a nagyhatalmú rektort csak egy hónapra választották és ez alatt az idő alatt csak nagyon indokolt esetben hagyhatta el a palotát. Ma itt működik a Dubrovniki Helytörténeti Múzeum gazdag gyűjteménye.
A kikötői vagy Puntai-kapu a város negyedik bejárata. A Püspöki palota három emeletes épületét a XVI. században építették. A tenger élővilága iránt érdeklődő üdülésen, nyaraláson lévőknek sok érdekességet tartogat a Szent János-erőd hatalmas épületének földszintjén kialakított Akvárium, melynek jelképe a tengeri csikó. Az erőd felső részén Tengerészeti Múzeumot helyeztek el. A Karmel-hegyi Miasszonyunk-templom barokk stílusban 1636-ban épült. A reggeli piac barokk terének közepén találjuk Gundulić raguzai költő és drámaíró szobrát. Dalmácia egyik legnagyobb temploma a jezsuiták Szent Ignác-temploma. Az 1355-ben épült harangtornya a legrégebbi Raguzában és öntött harangja Dalmácia fontos műemléke. A Jezsuita Papnevelde és Gimnázium a templomhoz és a kolostorhoz csatlakozik. A Szűz Mária-zárda fogadta be a nemesek hozomány nélküli lányait. A város egykori háromszintes gabonaraktárában ma Néprajzi Múzeumot tekinthet meg az üdülésen lévő. A Szent Domino-templomban képzőművészeti kiállítás, a Držić-házban pedig a XVI. legnagyobb horvát drámaírójának az emlékmúzeuma talátható. Érdekes látnivalókat tartogat még Dubrovnikban a Szent József-kápolna, a Pravoszláv-templom, az Ikonmúzeum és a Mecset.
Legnagyobb rendezvényei a Dubrovniki Nyári Fesztivál július közepétől augusztus második feléig és Szent Balázs napja február 3-án.
Dubrovnik a szabadság példaképe Horvátországban. Dubrovnik lenyűgöző táji szépségeivel, múzeumaival és rendezvényeivel ma is az egyik legvonzóbb horvátországi üdülési, nyaralási és utazási célpont.
|
| |