Dunaújváros üdülés (Dunántúl, Magyarország)Dunaújváros megyei jogú város Fejér megyében, a Mezőföld keleti részén, a Duna jobb partján fekszik. Utazás szempontjából fontos, hogy áthalad rajta az M6-os autópálya és a Pusztaszabolcs-Paks vasúti szárnyvonal. (54 ezer lakosú város.) NevezetességeiAz iparvárosok a legritkábban szerepelnek a turisztikai utazási célpontik között, pedig a vasműjéről elhíresült Duna-parti település mindenkinek megérne egy látogatást.
Oklevelek a XIV. századtól említik Dunapentelét, amelynek már monostora volt a XI-XII. században. A török időkben fontos hadiút húzódott a falu mellett, amelyen II. Lajos király is végigment Mohácsig. Török palánkvár állott a ma sűrűn beépített Rácdombon. A török időben Pentele teljesen elnéptelenedett és csak a XVII. században települt be újra. Az Óvárosban látható az 1696-ban épített barokk stílusú görögkeleti Rác-templom. A dunaújvárosi Intercisa Múzeumban állították ki a bronz- és római kori ásatások anyagain túl a város alapítását és fejlődését bemutató helytörténeti dokumentumokat. A kőtárban római kori szarkofágokat és szobrokat állítottak ki, valamint megjelenítették a római fürdőt is.
Országos ismertsége 1949. december 28-val kezdődött: akkor döntöttek arról, hogy új acélipari bázist kell kiépíteni a Duna mellett, Pentelénél. Dunapentelét, majd Sztálinvárost, a mai Dunaújvárost (1961-től) szocreál típusú épületeivel 1950-ben kezdték el építeni. 1954-ben már 28 ezren lakták, a '70-es években 63.000 lakosú, míg ma 50 ezren élnek itt. A Dunaújvárosi Vasműben először 1951. november 7-én csapoltak nyersvasat. 1954-ben kezdett működni a nagyolvasztó és az első Martin-kemence. A kohászati kombinát kokszolóművet és erőművet is üzemeltetett. Az erőmű ellátja a főleg női munkaerőt foglalkoztató könnyűipari üzemeket energiával, illetve a nagy lakótelepeket fűtéssel. 1963-ban volt az első nagy földcsuszamlás a löszparton, mely partvédőmű rendszert csak több milliárd foirntért tudták kiépíteni.
A Duna és a város közötti 50 m magas löszparton létesítették a több éve működő Nemzetközi Acélszobrász Alkotótelep nagyméretű szobrainak szabadtéri kiállítását. A löszparti sétányról csodálatos a kilátás a Duna–Tisza közére és a Dunára. Évente sok látogatót vonz a motorcsónak-világbajnokság magyarországi futamainak dunaújvárosi helyszínei a dunai kikötői öbölben. A Kortárs Művészeti Intézet megújuló kiállításai szintén vonzó eseményei évente megismétlődően a modern szobrászat kedvelőinek. Az élményfürdőt 2006-ban adták át.
Érdekességnek tekinthető, hogy a Városháza melletti parkban helyezték el a két kiváló magyar államférfinek, Széchenyi Istvánnak és Kossuth Lajosnak a közös szobrát (1998).
TörténelmeDunaújváros elődje Dunapentele mezőváros ( Pentele római neve: Intercisa) történelme több ezer évre nyúlik vissza, 2008-ban ünnepelte ezeréves fennállását. Az ásatások gazdag leletei feltárják a bronzkor, a vaskor, a római idők és a népvándorlás korának itt élt embereinek kultúráját. A mai város ipartelepének helyén volt egykoron a Kosziderpadlás, egy olyan löszfennsík, amely négyezer évvel ezelőtt lakott terület volt. Megtelepedtek a környéken a kelták is, majd a rómaiak egy másik löszdombon építették fel Intercisát, a birodalmuk keleti határait védelmező limes (őrvonal) egyik katonai bázisaként és kereskedő városként is működő települését. Ez az i.u. 400-as évekig fennállt, majd avar kori falvak és temetők jelentek meg a területen. A löszdomb állandó omlásával már a rómaiak is sokat küszködtek. Ezer éve Szent Pantaleon néven monostor állt a ma ismét Szalki-szigetnek nevezett földdarab északi részénél. Valőszínűleg e monostor kiszolgálására jött létre Pentele falu, amely halász- és földműves településből nőtt a 19. századra mezővárossá és járási székhellyé. |