| Eger (Magyarország, Hungary)Eger megyei jogú város, Heves megye székhelye a Mátra és a Bükk hegység között fekszik. (Lakóiank száma közel 50 ezer.)
Az Egert környező hegyvidéken népvándorláskori földvárakat tártak fel, a közeli Szépasszony-völgyben pedig honfoglalás kori sírokat. I. (Szent) István itt alapította meg az első öt püspökség egyikét, mely később érseki rangot kapott. 1204-ben Imre király Egerben halt meg, akit a várbeli régi székesegyházban temettek el.
Az egri Várat a tatárjárás után kezdték építeni, Nagy Lajostól különböző kiváltságokat kapott. A XV. században építették át a román székesegyházat barokk stílusban. A reneszánsz idején volt egri püspök Bakócz Tamás, a későbbi esztergomi érsek. Ő fejeztette be a késő gótikus püspöki palota építését. A XVI. mind erőteljesebben terjeszkedett a török. Dobó István 1549-ben lett a vár kapitánya és nagy energiával fogott a vár falainak és bástyáinak az erősítéséhez. Ahmed nagyvezír és Ali budai pasa vezetésével 1552. szeptember 11-én érkezett Eger falai alá a 150 ezer katonát számláló török had. Több mint egy hónapos heves ostrom sem tudta megtörni Dobó István és a vitéz hadnagyai vezetésével harcoló kétezer főnyi védősereg bátor ellenállását. (Az ostrom legismertebb irodalmi feldolgozása Gárdonyi Géza: Az egri csillagok c. regénye.) Eger várának védelmi kulcsszerepe miatt 1560 után és 1572-től 1583-ig nagyarányú erődítési munkálatokat hajtottak végre. Itt szolgált egy ideig Balassi Bálint katonaköltő is. Egert 1569-ben az idegen őrség török kézre adta és közel 100 évig a törökök egyik legfontosabb erődítménye volt az északi vidéken. 1687-ben kemény ostrommal sikerült visszafoglalni Eger várát. 1702-ben a császári főparancsnokság a vár legfontosabb erődítményeit felrobbantatta, így ekkor már elveszítette hadászati jelentőségét. 1704 és 1707 között Rákóczi fejedelem többször Egerben jelölte ki főhadiszállását.
Eger mai városképe többségében a XVIII. században alakult ki. 1765-85 között építették fel a Líceumot, a mai egri Tanárképző Főiskolát Fellner Jakab tervei szerint. A keleti szárny fölött látható a csillagvizsgáló. 1831-36 között épített klasszicista stílusú Bazilikája az esztergomi bazilika után a legnagyobb. A XIX. és XX. században az iparosodás fejlődésének jelentős akadálya volt a feudális gondolkodású nagy hatalmú érsekség, mely következtében még a vasúti fővonal is elkerülte a várost. 1945 után jelentős ipari üzemek létesültek Egerben is. 1963-ban építették fel a Gárdonyi Géza Színházat.
Eger idegenforgalmának jelentős vonzereje még a gyógyfürdők és a híres egri bor.
|
| |