| Érd (Hungary)Érd megyei jogú város Pest megyében, Budapest szomszédságában helyezkedik el. A Budapest-Székesfehérvár vasútvonal, az M6-os és M7-es autópályák érintik. A Duna közelsége meghatározó volt a fej (Lakóinak száma 60 ezer.)
Érd forgalmas város, mivel Pécsre és Székesfehérvárra irányuló forgalom érinti. A Fundoklia-völgyi ásatások bizonyítják, hogy már a vaskorban (sírok) és a bronzkorban (földvár) is éltek itt emberek. Százhalombatta felé haladva kora-vaskori halomsírmező található. Két utca sarkán álló csigafejes mészkő oszlop hajó- és uszálykikötő oszlop volt, amikor még a Duna Érd alatt folyt. A földvár helyén a rómaiak is őrtornyot építettek fel. A római légiók hadiútjára (limesre) utal az Óvárosi Római út. A Diósd felé lévő Érdliget városrészben lévő Kutyavár (Ligeti Castellum) a hagyományok szerint Mátyás király vadászebeinek a tanyája volt. (Diósdon a régebbi mészkőbánya maradványaként nagy barlangváros található.)
A honfoglalást követően Érden kívül még Székely, Deszka és Berki községek voltak Érd területén. Érd nevét először 1243-ban említi oklevél. Vélhetően a helység neve az „erdő” szóból vagy az „ér” szó d-s kicsinyítőképzős változatából származik. A város magja az Óváros területén volt. Érden birtokaik voltak a veszprémi ispánnak (comesnek), a királyi erdőőröknek, a fegyvergyártóknak és az ócsai apátságnak. II. Lajos király a mohácsi csatába Érden átvonult 3 ezer fős seregével a török túlerővel szemben. A király Ákosházi Sárkány Ambrus országbíró kúriájában szállt meg 1526. július 20-a után. II. Lajos az itteni réven kelt át a Csepel-szigetre búcsút venni feleségétől, Habsburg Máriától. A törökök csak Székesfehérvár 1543-as bevétele után csatolták Érdet a budai szandzsákhoz. Több Érd környéki település a török időkben elnéptelenedett. A magyar lakosság helyére feltételezések szerint 1630 körül a törökök elől menekülő délszlávok költöztek. Érden is kis palánkvárat építettek, mely többször elpusztult, de újra felépítették. A XVII. században kibővítették és dzsámit is emeltek benne. A török idők érdekes emléke a XVI. század második feléből származó 15 m magas minaret. Az érdi csatában 1684. július 22-én verték szét Lotharingiai Károly szövetséges erői a Buda vissszavívási kísérletekor az ostromgyűrűt dél felől feltörni próbáló Musztafa pasa seregét.
A török uralom utáni újjáépítésben a Szapáry, az Illésházy (Kastély építése), Batthyány Fülöp herceg, Sina György báró és a Wimpffen család játszott Érden meghatározó szerepet. A XV. századi gótikus római katolikus templomot 1774-ben barokk stílusban építették át. 1776-ban kapott Érd ismét mezővárosi rangot. A hegyen álló, négyszög alakú volt Sina-kastélyt régebbi alapokon a XIX. század második felében építették, mely alatt szép, boltozatos pincerendszer található. Az érdi kastély 1920-ban a katolikus egyház kezébe került, ahol jezsuita papnevelőt és apácazárdát létesítettek. 1940-től a KALOT népfőiskolája működött Érden.
Az 1920-as években a Károlyiak felparcellázták közel 3 ezer holdnyi erdejüket és gyümölcsösüket. Az addigi szőlőtermesztést felváltotta az őszibarack termesztése. A nagyarányú lakosság növekedést nem követte Érden az iparosítás. Az 1970-es évektől felgyorsult az városiassá válás (közművek, utak építése).
Érd megtekintendő nevezetességei közé tartozik a Magyar Földrajzi Múzeum (1983-tól), melyet a Wimpffen kúriában helyeztek el; a dzsámi minaretje; a Szent Mihály-templom; a II. Lajos emlékmű és a Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália (1734) barokk kápolna.
|
| |