| Erdély Üdülés (Románia)
Az erdélyi üdülésen, nyaraláson, utazáson résztvevőknek néhány alap történelmi kérdést érdemes megismerniük. Erdély (erdőn túli vagy Erdőelve) elnevezése latin eredetű, nemzetközileg ismert neve a Transsylvania. Eredetileg Erdélyen a minden oldalról hegyekkel körülvett Erdélyi-medencét és a Király-hágón túli területeket értették. Az I. világháborút lezáró béke óta a köznyelv a Magyarországtól Romániához csatolt teljes területet Erdélynek nevezi, így az Alföld keleti részét, a Partiumot és a Bánságot is. Erdély nevezetességei:Erdély területén az ókorban a dákok éltek, akik komoly veszélyt jelentettek a Római Birodalomra. A II. század elején Dacia néven a Római Birodalom egyik tartománya volt. (A ma megítélése izgathatja az üdülések, nyaralások tagjait is, így a román emlékezet a dákokat és rómaiakat is őseinek tartja a Dáko-román kontinuitás elmélet szerint.) A magyar honfoglaláskor Erdély nagy része a bolgár birodalom egyik tartománya volt délszláv törzsekkel. Erdély nyugati részére a honfoglaláskor Kende és Gyula törzsei vonultak be. Szent István foglalta el Erdélyt és döntötte meg az ortodox bizánci kereszténységű gyulák hatalmát és indította el a nyugati kereszténység irányába. A kenézek irányításával az állattenyésztő nomád, görögkeleti, ortodox vallású románok a XII. század közepén tűntek fel főleg a Fogarasi-havasoknál.
Az Erdélyben kialakult nemzetiségek kialakulása sok üdülésen, nyaraláson Erdélyben tartózkodót is érdekel. Erdély nyugati részén a magyar királyok hét vármegyét hoztak létre és az ország keleti határainak védelmére kiváltságokkal rendelkező székelyeket, majd szászokat telepítettek le. A katolikus egyház Gyulafehérváron, Nagyváradon és Csanádon püspökségeket hívott életre. Erdély a török hódoltságig Erdélyi Vajdaság néven a Magyar Királyság szerves része volt. A keletről támadó kunokat Szent László győzte le, melynek emlékeit az üdülések, nyaralások, utazások tagjai is láthatják több városban, így Nagyváradon is. Az 1241-es tatárjárás során Erdély jelentős része is elpusztult. A XIV. századtól Erdélyben az ottani arany- és sóbányászat európai jelentőségűvé vált. Ugyanakkor a török elleni küzdelem mind jelentősebb lett. 1570-ben vált önállóvá az Erdélyi Fejedelemség. Ide tartozott a Székelyföld, a Szászföld, hét nemesi vármegye és a Partium is.
Az Erdélyben üdülésen, nyaraláson résztvevők megismerhetik, hogy az akkori közel 1 millió ember fele volt magyar anyanyelvű. Az erdélyi társadalom a török és a Habsburg barátság tekintetében megosztottak voltak. A fejedelmek erős központi hatalmat építettek ki. A XVI. század közepétől a protestantizmus Erdélyben rohamosan terjedt. A z evangélikus, református vallások mellett az unitárius és szombatos vallások is élnek.
A magyar történelem iránt érdeklődést tanúsító üdülések, nyaralások, utazások tagjai megismerhetik, hogy II. Rákóczi Ferencet 1704-ben választották fejedelemmé. A kiegyezés eredményeként (1867) Erdély ismét Magyarország részévé vált. Az I. világháborút követő trianoni békeszerződés alapján Erdélyt, a Partiumot és a Bánság keleti részét Romániához csatolták. Erdélyben élt és dolgozott a magyar irodalmi és művészeti élet számtalan képviselője.
Erdély meglátogatása sok magyarnak hőn áhított vágya, így az üdülések, nyaralások és utazások jelentős része ide irányulnak.
|
| |