Esztergom üdülés (Dunántúl, Magyarország)Esztergom a Pilis hegységtől Észak-nyugatra, a Duna mellett lévő sziklára épült. A dunai átkelőhely a délről északra irányuló utazás és kereskedelem meghatározó állomása volt évezredek óta. A katolikus egyház hazai központja. (Lakóinak száma 30 ezer.) NevezetességeiEsztergom évszázadok alatt egyházi jellegű város volt. Az esztergomi érsekek, hercegprímások a feudális hagyományokat védelmezve határozták meg Esztergom fejlődését. A fejlett szőlő és bortermeléssel foglalkozó mezőgazdasági üzemek mellett 1945 után több jelentős üzem létesült a városban. Itt működik hazánk egyik legjelentősebb autógyára, a japán SUZUKI. A várost sokan választják nyaralási célpontjuknak.
A 157 méter magas Várhegyen lévő klasszicista stílusú Bazilikát, Magyarország legnagyobb templomát, 1856-ban szentelték fel. Ez a világ legnagyobb bazilikáinak sorában a tizennyolcadik. Bejárata fölött a "Caput mater et magistraecclesiarum Hungariae" ("A magyarországiegyházak feje, anyja és tanítója") monumentális felirat olvasható. A Bazilika déli kápolnáját, Bakócz Tamás esztergomi érsek sírkápolnáját 1506-tól 1511-ig építették, mely a magyarországi reneszánsz egyik kiemelkedő emléke. Itt helyezték el a Főszékesegyházi Kincstárat, amelyben Európa-hírű ötvös- és textilgyűjteményt őriznek. Az altemplom óegyiptomi stílusban épült sírkápolnájában temették el az esztergomi érsekeket. Mariacellből ide hozták Mindszenty József bíboros földi maradványait is. A Várhegy déli sziklanyelvén található a Vármúzeum, az Árpád-kori királyi palota 1934-38-ban feltárt épületeiben. 1881-82-ben alakították ki a jezsuita kolostorból a Prímási palotát, ahol a Simor János érsek által alapított világhírű Keresztény Múzeum kincsei láthatók.
Az utazáson lévőknek érdekességnek számít Balassa Bálint Múzeuma, a Magyar Vízügyi Múzeum „Duna Múzeuma” és Babits Mihály Emlékháza.
1881-ben itt alakult meg a Magyar Vöröskereszt elődje. Rubik Ernő a város határában alapította meg repülőgyárát. Az általa tervezett GÓBÉ vitorlázórepülőn még ma is oktatják a repülő növendékeket. Az Esztergomot Párkánnyal összekötő Mária Valéria hidat 1893-ban kezdték építeni, de 1919-ben, majd 1944-ben felrobbantották. Az új hidat 2001. október 11-én avatták fel.
TörténelmeA mai Esztergomban és környékén már a kőkorszakban megjelent az ember. A várost környező hegyek barlangjai, a Duna árterülete és az északra lévő magas löszfalak jó védelmet nyújtottak a keltáknak és a rómaiaknak is. A túlsó parton lévő kvádok ellen a Vízivárosban várat, a szemben lévő Párkányban pedig hídfőállást létesítettek. 172-180 között Marcus Aurelius római császár is többször meglátogatta Esztergomot. Itt írta az Elmélkedések 12 könyvét. A X. század elején vették birtokba a honfoglaló magyarok Esztergomot és tették az ország központjává. Géza fejedelem 960-ban Esztergomot választotta állandó székhelyének. 972-ben Géza fejedelem kezdte építeni a királyi palotát és itt született fiuk, Vajk, akit 1001-ben István néven Esztergomban koronáztak királlyá. I. (Szent) István a Várhegyen székesegyházat építtetett és érseki rangra emelte az esztergomi püspökséget. Az Árpád-házi királyi központ jelentős kiépítése 1180 körül, III. Béla idejében kezdődött. Magyarország akkor az európai művelődés élvonalában járt. A 13. század elejéig Esztergomban működött az ország egyetlen pénzverdéje. A tatárok ellen a Várhegyen épült várat hősiesen megvédték, de a várfalakon kívüli részt a tatárok elpusztították. A tatárjárást követő várépítkezések során IV. Béla Budát választotta az ország fővárosának. 1543-tól 140 évig török uralom alatt volt Esztergom. A törökök csak 1683-ban adták fel a várost. A kuruc harcok idején Esztergom lakossága a kurucok mellé állt Bottyán János császári ezredessel együtt. 1848-49-ben is megmutatta a város, hogy a szabadság és nemzeti függetlenség híve, nemzetőrei Komáromnál harcoltak. Több császár látogatott Esztergomba, így Barbarossa Frigyes, Ferenc József és 2002-ben Akihito japán császár is. |