Füzérradvány és Füzér települések a Zemplényi-hegység északi részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a szlovák határ közvetlen közelében fekszenek.
A kastélyt és a hozzá tartozó birtokot I. Lipót adományozta Károlyi Lászlónak 1686-ban. Ezt követően a Károlyi család vadászkastélyaként és uradalmi gazdasági központjaként működött. 1843-ban az öröklő Károlyi Ede nagyszabású átépítésbe kezdett a radványi birtokon, miután elvette gróf Korniss Klarisszát. Saját tervei alapján Ybl Miklós 1860 és 1870 között a kastélyt romantikus stílusúvá alakította át.
Károlyi Ede 1879-ben halt meg, miután fia László gróf Apponyi Franciska feleségével a kastély belső tereinek az átalakításába kezdett. Alberti Pio bécsi építész tervei alapján belül stukkódíszek, márványburkolatok és szintén márvány fürdőszobák épültek. Ugyanakkor 17 különböző stílusú és korú kandalló is beépítésre került a kastélyban. Velencéből, Bécsből és Firenzéből reneszánsz bútorokat, textíliákat, művészi kőfaragványokat, ajtó- és kandallókereteket és domborműveket hozattak. Több reneszánsz kőkeret, oszlopos virágtartó és kő lavabo (kézmosó építmény) ma is látható. A szalonokat 15-16. századi bútorokkal rendezték be.
Károlyi István fiának a felesége, Windischgratz Mária Magdolna luxusszállóvá alakítatta át a kastélyt. A szálló 1938. májusában nyílt meg és több évig sikeresen működött. A belsőépítészi terveket Lehoczky György budapesti építész készítette. Ekkor épült fel a nagyszalon hármas nyílászáró-szerkezete, a recepciós pult, a lépcsőház faburkolása és a színes üvegablakok. A legértékesebb tárgyakat a márványfolyosóról nyíló termekben helyezték el, amelyeket a tulajdonos fenntartott magának. A vendégek vadásztak, kocsikáztak, lovagoltak, kirándultak, úsztak és fáradtságukat baldachinos ágyban pihenhették ki.
A füzérradványi kastélyt 1945-ben államosították, de Károlyi István visszakapta. 1948-ban állami gyermekszanatóriumot, majd a sátoraljaújhelyi Kórház tbc-szanatóriumát hozták itt létre. A bútorok legértékesebb darabjai a sárospataki Rákóczi Múzeumhoz kerültek.
Napjainkban a kastély földszinti termeiben a főúri világ hangulatát őrző enteriőrök láthatók, így az egykori könyvtárszoba, az ebédlő, a grófi szalon és hálószoba, valamint a márványmedencés fürdőszoba. A kastélyból kilépve a csodálatosan épített angolparkban találjuk magunkat.
A Zempléni-hegység északi részén, egy vulkáni sziklaszirten helyzkedik el Füzér vára. Valószínűleg az Aba nemzetség egyik tagja építtette, első okleveles említése 1264-ből származik. Többször a király birtoka volt, majd a Perényi család birtokolta. Perényi Péter koronaőr 1526-ban - Szapolyai János koronázása után - egy évig Füzéren rejtegette a koronát. Évekig lakott itt a rettegett Báthory Erzsébet, bevette Bethlen Gábor, majd a Károlyi család lakta évszázadokig.
Földesurai a 16. században olaszbástya építésével erősítették meg a várkaput. Utolsó zálogbirtokosa Bónis Ferenc volt. Füzér várát a kassai generális gyújtatta fel, hogy ne szolgálhasson a felkelők menedékéül.
Ma a helyi lakosság tagjaiból alakult Füzéri Várvédő Egyesület nyaranként várjátékokkal idézi fel a vár históriáját.
|