| Gödöllő (Magyarország, Hungary)Gödöllő, Budapesttől keletre 30 kilométerre, a Gödöllői-dombvidéken, az M3-as autópálya és a Budapest-Miskolc vasútvonal mellett elhelyezkedő város. (Lakóinak száma 30 ezer.)
Gödöllő első okleveles említése 1349-ből maradt ránk. Gödöllő erdői évszázadokon át királyi vadászterületek voltak. Az Arborétum (1902) és az Erzsébet-park (1898) természetvédelmi terület. 1249-ben IV. Béla a premontrei rendnek adományozta Besnyő községet, mely a török időkben elpusztult. Olaszország Loretto nevű adriai település bazilikájában található a Szentföldről elhozott Szűz Mária Názáreti-háza. Ennek a mintájára építtetett gróf Grassalkovits Antal - gróf Migazzi Kristóf váci püspökkel - Máriabesnyőn Loreto-kápolnát 1761-ben.
Gödöllő elsősorban országos jelentőségű műemlékéről, a Grassalkovits-kastélyról ismert. Hazánk kastélyépítészetének egyik ékessége az ország egyik leggazdagabb főura, gróf Grassalkovits I. Antal (1694-1771) által 1744-47 között épített épületegyüttes. A főnemes királyi személynök, a Magyar Kamara elnöke és Mária Terézia bizalmasa volt. Műemlék a barokk kori Kálvária, a Nepomuki Szent János és a Szt. Flórián-szobor, a Mária-oszlop,, a Babat-pusztai „istálló-kastély” és a Gödöllőhöz tartozó Máriabesnyő 1762-69 között épített barokk temploma és rendháza. Az 1763-ban mezővárosi rangot kapott település címerében a pelikán látható, mely címert 1991-ben állították vissza. Mai nyolcágú formáját a család harmadik generációja idején, a XIX. század elején nyerte el. Az isaszegi csata után Kossuth és a magyar hadak fővezére Görgey és a tábornokok a kastélyban tartottak haditanácsot. Kossuth itt fogalmazta meg a függetlenségi nyilatkozatot. 1841-ben halt ki a Grassalkovits család férfi ága, melyet követően 1867-ben került a koronajavak állományába. 1867 után Ybl Miklós alakította át és két kupolával díszítette. Rendeltetéséül az országgyűlés a mindenkori magyar uralkodó pihenőrezidenciájának jelölte. Ez a funkciója 1918-ig élt. Tartózkodott itt Ferenc József és IV. Károly, de főleg Erzsébet királyné (1837-1898) tartózkodott itt szívesen. A két világháború között a kastélyt Horthy Miklósnak bocsátották a rendelkezésére. 1945 után katonák települtek a kastélyba. Több éve óta folyik a kastély teljes felújítása. A környék iparosításával lényegesen nőtt a lakosság száma.
A Magyar Agrártudományi Egyetemet 1945-ben létesítették budapesti székhellyel, majd 1950-ben áthelyezték a központot Gödöllőre, ahol megkapták a premontrei rend épületeit. Az oktatás megfelelő színvonala érdekében 1951-54 között, majd 1958 és 1966 között jelentős fejlesztéseket és bővítéseket hajtottak végre. Így kerülhetett 1966 és 1870 között Gödöllőre a Gépészmérnöki Kar is. 2000. január 1-től több nagy hírű egyetem és főiskola összevonásával létesítették a gödöllői Szent István Egyetemet.
A 2000 elején felújított Gödöllő Városi Múzeumnak öt állandó kiállítása van.
|
| |