Grazi üdülés (Ausztria)

A grazi utazás résztvevőinek hasznos ismeret, hogy Graz városát a Mura folyó szeli ketté a Grazi hegyvidék és a Grazi medence találkozásánál. Erdős dombvidék és középhegység öleli körül a magasan fekvő medencét. Stájerország (Steiermark) székhelye és Ausztria második legnépesebb városa. (Lakóinak száma 253 ezer.) Fontos közlekedési csomópont. Az Alpok-Adria-térség fő útvonalai Graznál futnak össze.

A grazi üdülésen és nyaraláson résztvevők sok látnivalót találnak a városban. A belvárosi Városi Múzeumban Patikamúzeum, az Attems-palota Kép- és Hangarchívuma és az Új Képtár érdekes kiállítási anyagai várják az üdülések, nyaralások résztvevőit. A Főtér (Hauptplatz) impozáns épülete az 1888-tól 1893 között épített neoreneszánsz Városháza. A Kongresszusi Központ nagytermében 1052-en férnek el. A minoriták alapította Kolostor és templom 1515-ben került a ferencesek birtokába.
A Tartományi Múzeumban (1811) ma geológiai-paleontológiai-bányászati, ásványtani, botanikai és zoológiai gyűjteményeket láthatnak az üdülések, utazások tagjai. A Landesmuzeum Joanneum az ország egyik leggazdagabb iparművészeti gyűjteménye. Az Óváros keleti részén találjuk a Szent Egyed dómot, II. Ferdinánd mauzóleumát, a Jezsuita kollégiumot és a régi egyetemi épületeket. A Károly-Ferenc Egyetemet 1585-ben II. Károly főherceg alapította, melynek ma az orvosi és a műszaki fakultásai a leghíresebbek. A Stájer Néprajzi Múzeumot 1913-ban alapították.
 

A grazi üdülések tagjainak maradandó élményt nyújt a Schlossberg hegy meglátogatása. A Schlossbergre gyorslifttel, fogaskerekű vasúttal és a várhegylépcsőn juthatnak fel. A 35 m magas harangtorony 1588-ban épült. Graz legnagyobb harangját (80 mázsa) találjuk a ma Schloss Múzeumként üzemelő épületben. A Szabadtéri színpad 1949-ben létesült és a hegy déli felére ad kiváló rálátást a 28 m magas és 1561-ben épített Óratorony. Az Uhrturm közelében lévő 94 m mély Török-kutat török foglyokkal ásatták ki a XVI. században. Az északi oldalon, a gyorslifteknél van a bejárata a hegy gyomrában kialakított 600 m hosszú Mesevasútnak, mely különösen az üdülésen lévő gyermekeknek nyújt felejthetetlen élményt.
 

Graz egyik fő nevezetessége, látnivalója a Grazer Messe hatalmas területe, ahol először 1830-ban rendeztek ipari és mezőgazdasági kiállítást, majd 1906 szeptemberében az első Őszi Vásárt. A Tavaszi Vásárok 1949-től rendszeresek.

Vonzó a belvárosban rendezett adventi vásár is. Grazban óvárosában december 24-ig kilenc karácsonyi vásár csábítja a látogatókat. A grazi városházán hatalmas adventi kalendárium ablakai nyílnak ki és különleges látványosság az 50 tonna jégből faragott betlehem és a krampuszfelvonulás.    

A Mura bal partján emelkedik a IX. századi település, a Schlossberg. Graz elnevezése a szlovén „gradec” (kisebb vár) szóból származik. 1128-ból találjuk első okleveles említését. 1189-ben már város, melyet védfalakkal vettek körül a XIII. században. 1379-ben Habsburg III. Leopold herceg (1351-1386) helyezte Grazba udvartartását. A törökök nem tudták bevenni a várost, mely a Bécs-Adria-erődrendszer fontos pontja volt.

A stájer reneszánsz stílusú tartományi székház 1494 óta ad otthont a tartomány ügyei intézésének. Védműveit olasz mesterek 1544 és 1625 között építették. A fegyverraktár Graz egyik fő látványossága, melyet 1643-45-ben építették. Graz az ellenreformáció egyik fellegvára volt. A jezsuiták 1586-ban egyetemet és több iskolát alapítottak. A XVIII-XIX. századi fellendülést segítette Erzherzog Johann (1782-1859), akinek a nevét őrzi a „Joanneum”. Graz mai méreteit 1936-ban érte el, amikor több környező települést hozzá csatoltak.