Győr üdülés (Dunántúl, Magyarország)Győr Megyei Jogú Város Győr-Moson-Sopron megye székhelye 130 ezer lakosú. Életében meghatározó jelentőségűek a folyók (Duna, Mosoni-Duna, Rába, Rábca). Utazási megközelítését, a nagy kereskedelmi és vendégforgalmát segíti az M1-es autópálya, a villamosított vasútvonal és a közeli Pér repülőtere. A Győr-ebenfurti (GySEV) vasútvonal jelentős teher forgalmat bonyolít le. A Kisalföld meghatározó központjából lehet megközelíteni Szlovákia és Ausztria fővárosait, a Balatont és Budapestet.
Nevezetességei1849 után nagy ütemben indult el Győr iparosítása. A Növényolajfeldolgozó Gyár (1851), a Wilhelm Pieck Gyár (1896) ( a későbbi Magyar Vagon- és Gépgyár) és a Magyar Ágyúgyár (1914) fontos üzemeivé váltak Győr városának. A későbbiekben Magyarország egyik jelentős ipari központjává vált. Jelenleg elsősorban az AUDI gyár képviseli a nagyipart.
A város fejlődését és az Győrbe való utazást nagyban segítette a XIX. század második felében kiépített vasútvonal és a vasútállomás. A Városháza neobarokk épületét az 58 méteres toronnyal 1896 és 1898 között építették fel. A győri Bazilikában gótikus kápolnában őrzik Szent László hermáját és az 1997-ben boldoggá avatott Apor Vilmos győri püspök síremlékét.
Győr város élénk kulturális élettel rendelkezik, ezért sokan választják utazásuk és nyaralásuk célpontjának is. A Kisfaludy Színházban lép fel a híressé vált Győri Balett együttese. Múzeumai közül kiemelkedik a Győri Római Katolikus Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, a győri születésű Kovács Margit keramikusművész kiállítása (1974) és Borsos Miklós (1979) életmű-kiállítása. Szobrai közül kiemelendő I. István bronz lovasszobra (Medgyessy Ferenc, 1958) és Kisfaludy Károly szobra (Mátray Lajos műve.) TörténelmeA folyók áradásaitól mentes dombok már az őskorban is jó szálláshelyet biztosítottak. A kelták Rába folyó nevéből (Rabona) kapta Győr római kori nevét az Arrabonát (Rábaszállás). Az első erődítményt a rómaiak emelték a Káptalan-dombon. Az avarok a VI. században a római castrumot gyűrű alakú sánccal vették körül, melyből származtatják Győr nevét. A magyarok I. István idején püspökséget és várispánságot alakítottak ki Győrben. 1242-ben a tatárok feldúlták. 1271-ben V. István magyar király Győrben aratott győzelmet II. Ottokár cseh király csapatai fölött, s ezért a mezővárost árumegállító joggal ruházta fel. Győr katonai szempontból a török korban vált fontossá. 1743-ban kapta meg a szabad királyi városi rangot. Pest után a magyarországi gabonakereskedelmi központ szerepét támasztotta alá, hogy 1848-ban Győrben épült fel az ország második gőzmalma. 1809. június 14-én a Győr melletti Kismegyernél Napóleon súlyos vereséget mért a császári seregekre és a magyar nemesi felkelés csapataira. A franciák lerombolták a győri várat. |