Herend üdülés (Dunántúl, Magyarország)

Herend város (3.500 lakosú) a Bakony hegységtől délre, a Séd patak mellett, 14 kilométerre fekszik Veszprémtől. Utazásainkon megközelíthető a 8-as főúton és a Budapest-Szombathely vasútvonalon.

Az 1785-ben épült római katolikus templomban látható a világ egyetlen porcelánablaka. A Csapvári Csapek Károly által 1935-ben készített alkotás II. András király leányát, a szegények gyámolítóját, Szent Erzsébetet ábrázolja.

1826-ban Stingl Vince alapított Herenden kis kerámia üzemet, mely termelése a XX. század elejére lendült fel. A XX. század végére a herendi porcelán ismertté vált szinte az egész világon. Herendet 1999. július 1-től minősítették várossá. Nevezetessége a Herendi Porcelán Manufaktúra Porcelánművészeti Múzeuma és a herendi porcelán kézi készítésének teljes folyamatát bemutató Porcelániumban lévő Minimanufaktúra, valamint a Német Nemzetiségi Tájház.

Herend az őskortól lakott település. Az ásatások során csiszolt kőeszközök, késő bronzkori tárgyak és római kori épületmaradványokat találtak a régészek. A település neve a Heren személynévből ered. Az első írásos emlék 1358-ból való, majd 1373-ban Herind, 1531-ben Bakon Herend és 1631-ben Puszta Herend néven említik. A középkorban a vázsonyi vár tartozéka volt. Több kisebb falu létezett a területén, melyeket királyi népek laktak. A török támadások 1560 után elpusztították a kis falvakat és csak Herend népesült be 1723-ban. 1769-ben német és magyar telepesek jöttek Heredre, így 1785-ben már 485 lakója volt. Lakói mezőgazdaságból, szőlőtermesztésből és fakitermelésből éltek. 1790-ben a falu tűzvész áldozata lett. 1848 áprilisában már nemzetőrség működött Herenden. 1851-ben a Zichyek eladták a falut a Todesco testvéreknek, 1864-től önálló közigazgatású településsé vált. 1870-től a Székesfehér-Szombathely közötti vasútvonal építése a férfiaknak munka lehetőséget adott. 1890-től innen is sokan kivándoroltak az „Újvilágba”. Az értékesítési nehézségek miatt 1893-tól 1896-ig a porcelángyárat is bezárták. A világháborúkban 50 herendi vesztette az életét, majd Németországba 107 lakost telepítettek ki. 1945 után újra fellendült a termelés a Porcelángyárban, így a település fejlődésnek indult. A Herendi Szénbányában 1967-ig folyt a barnaszén kitermelése.