HódmezővásárhelyHódmezővásárhely a megyei jogú város Csongrád megyében, a Tisza közelségében fekszik. A Szegedtől 25 km-re észak-keletre fekvő város vasúti csomópont, közúton az M5-ös autópálya elkészülte óta könnyebben megközelíthető. (Lakóinak száma közel 50 ezer.)
Az üdülés, nyaralás vendégei ismerik, hogy Hódmezővásárhely történelme az őskorig és az Árpád-házi királyokig nyúlik vissza. 1280-ban IV. László király a lázadó kunokat a Hód-tó partján verte le. Várossá a 15. században vált Hód és Vásárhely Árpád-kori falvakból, majd Tarján és Ábrány községek egybeépüléséből. Ekkor még Hódvásárhelynek hívták. A vásártartási joggal rendelkező mezővárosi rangját 1456-ban Hunyadi Jánostól kapta. A mai Hódmezővásárhely környékén régen 18 település állt, melyek a török alatt elpusztultak. Bercsényi Miklós, Rákóczi fővezére volt a török kiűzése után a terület földbirtokosa. A kuruc szabadságharc leverése után a város határának jelentős része a Károlyi grófok kezébe került. A földesúri elnyomás ellen küzdő parasztság mozgalmainak központja volt Hódmezővásárhely.
Műemléki épületei közül a nagyméretű barokk református Ótemplomot 1713-22 között, a Szentháromság-templomot pedig 1759-ben építették. A késő barokk stílusú kis görög keleti templomot görög, román és szerb kereskedők építették 1783-tól 1806-ig. A városközpont mai képe a 19-20. század fordulója körül alakult ki. Az Ybl Lajos tervezte eklektikus Városházát 1894-ben avatták fel, melynek 57 méter magas tornyából csodálatos panoráma tárul elénk. Előtte áll az első világháborús, bronz lovast ábrázoló Huszár-emlékmű. Hódmezővásárhely 1880-tól az artézi kutak városa is lett. Hódmezővásárhely reprezentatív strandját meleg vizű források táplálják.
A Tornyai János Múzeum (1905-ben alapították, és 1951-ben vette fel Tornyai János festőművész /1869-1936/ nevét) jelentős helytörténeti és régészeti anyagot mutat be az üdülések, nyaralások résztvevőinek. Igen értékes az Alföldi Galéria képzőművészeti gyűjteménye, amely szinte keresztmetszetét adja az országos viszonylatban is jelentős hódmezővásárhelyi Művészetelep több évtizedes munkásságának. A 19. század közepétől 1945-ig mutatja be az Alföld képzőművészetét az állandó kiállítás. Olyan jeles alkotók képeit tekinthetjük meg itt, mint Tornyai János, Koszta József, Fényes Adolf, Rudnay Gyula, Mednyánszky László és Aba Novák Vilmos. A plasztikákat Izsó Miklós, Pásztor János, Borbereki Kovács Zoltán és Medgyessy Ferenc művei képviselik. Hódmezővásárhely az Alföld legnagyobb fazekasközpontja, mely megőrizte a nemes, régi hagyományokat. 1860-ban 400-450 fazekas dolgozott a városban. A Csúcsi Fazekasházban mutatják be a helyi fazekas népművészet alkotásait. A bútorfestés és a hímzés is előkelő helyen volt a városban. A Hétköznapok Vénuszai kiállítás a régmúlt életformába enged betekintést. A Kopáncsi Tanyamúzeum bemutatói különösen a hegyvidéken lakó látogatókat vonzzák. A város látnivalói közé tartozik még az 1772 óta működő református iskola, a mai jó nevű Bethlen Gábor Gimnázium, amelyben láthatják az üdülések, nyaralások tagjai Vásárhely szülötteinek Panteonját. 1879-ben épült az Árvízvédelmi fal, , a Zsinagóga és a holokauszt állandó kiállítás.
Hódmezővásárhely a rendszerváltás után lett megyei jogú város, 1997-ben - a magyar városok közül elsőként - tüntették ki az Európa Tanács Európa Díjának Becsületzászló fokozatával. Az Év Települése címet 2009-ben nyerte el.
|