Horvátország üdülés (Horváth Köztársaság)

Horvátország közép-európai állam és a Balkán-félsziget északnyugati részén fekszik. Északról Magyarország, keletről Szerbia és Bosznia-Hercegovina, délkeleten Montenegró, északnyugatról Szlovénia és délnyugaton az Adriai-tenger hosszú tengerpatja határolják. Az üdülésre és nyaralásra déli szomszédunkhoz igyekvőknek ismerniük kell, hogy fő tájegységei a Horvát-tengerpart (1.778 km hosszú, szigeteinek száma 1.185), legnagyobb öblei a Šibeniki-öböl és a Kvarner-öböl. Az utazási irodák kedvelt ajánlott utazási és nyaralási területei a nagy félszigetek: északon az Isztriai-félsziget és délen a Peljašac-félsziget. A horvát Adria - Dalmáciával együtt - a világ legjobban tagolt tengerpartja.  Az utazásoknál figyelembe kell venni, hogy a Dinári-hegység északnyugat-délkelet irányban kettéosztja Horvátországot. A boszniai határ mentén található a legmagasabb hegy a névadó Dinara (1.831 m). Horvátország északi részén található az alföldet és dombságot magába foglaló Dráva-Száva-vidék. A Duna partszakaszának a hossza 188 km. Az üdülések és nyaralások kihagyhatatlan programja a világörökség részét képező Plitvicai-tavak. Az utazások kedvelt kiránduló helye a hat nemzeti park és a két szigorúan védett rezervátum. Horvátország éghajlata az Adriai-tenger partvidékén mediterrán (a nyár forró és száraz, a tél egyhe és esős) és az ország belsejében kontinentális (a nyár meleg, a tél hideg). A horvátországi üdülésre és nyaralásra a június a legjobb időszak. Horvátország területe 56.542 négyzetkilométer, lakóinak száma megközelítőleg 5 millió. Az ország lakosságának közel 90 százaléka a katolikus vallású horvát, a többségében ortodox szerbek száma 4,5 százalék. Fővárosa Zágráb.

Az üdülés és nyaralás kiváló színhelye Horvátország, mivel a tenger vize tiszta, kellemesen forró a nyár, szinte érintetlenek az ország természeti tájai és történelmi nevezetességekben gazdagok régi városai. Természetesen nem hagyható ki a nyaralás tervezésénél a kitűnő horvát konyha sem. A hazai és horvátországi autópálya építések nagyban hozzájárultak az utóbbi években, hogy az utazások résztvevői az Isztriára 4-5, Dalmáciába pedig 6-7 óra alatt lejuthatnak gépkocsival.

Zágrábon kívül a legismertebb horvátországi üdülőhelyek várják az üdüléseken és nyaralásokon pihenni kívánó magyarokat is. Zágráb látnivalói a három történelmi városrészben vannak: A Felsőváros főtere a Szent Márk-tér, ma itt található a horvát Parlament, a Szábor és a zágrábi Városi Közgyűlés épülete. A Szent Márk-templomot a 14. században építették gótikus stílusban. A Káptalandomb a zágrábi Mária Mennybemenetele Székesegyház körül alakult ki, mely a zágrábi érsekség központja. Az Alsóváros a modern Zágráb központja. A főtere a Jellasics bán-tér mely ma a turisták kedvelt sétáló helye és a téren több kávézó található.

Az Isztriai-félsziget az Adriai-tenger legnagyobb félszigete (kb. 3000 km²), a Trieszti-öböl és a Kvarner-öböl között fekszik. Az üdülésre és nyaralásra érkezőknek ismernie kell, hogy keleten meredeken szakad le a tengerre a félsziget, míg nyugaton enyhén lejt. Itt júliusban és augusztusban a legkellemesebb a víz és a levegő. Ma 136 erődítménnyel megerősített isztriai településen találhatnak kulturált szállást és ellátást az üdülések, nyaralások tagjai. Umag (Umago) a Trieszti-öböl felől az első városka (6500 lakosú), amelynek régi magja egy félszigetszerű fokon terül el. Novigrad (Cittanova) a Mirna-folyó torkolatánál létesült, ma 2500 lakosú jellegzetes üdülőváros.

Pula (Póla) nyolc dombra épült, 65 ezer lakójával ma is az Isztria legnagyobb városa. Fekvése igen szerencsés, mivel a dombok védelme mellett a Pulai-öböl mélyen benyúló, mélyvizű, ideális kikötő és bejáratát természetes gátként szigetek védik. Ezt a látványt élvezhetik az üdülés résztvevői. Pula egyetemi város, közigazgatási és kereskedelmi központ, valamint haditengerészeti támaszpont. Könnyen megközelíthető vízen és földön, nyáron repülőtere nagy forgalmat bonyolít le. Itt van a legjobb állapotban lévő római amfiteátrum, Horvátország ókeresztény templomainak egyike és a városképet is jelentősen meghatározó újkori osztrák katonai erőd. A környéken kiváló strandok várják az üdülőket. Az isztriai utazás során érdemes felkeresni a Régészeti Múzeumot, a Római Színház maradványait, az Isztriai Történeti Múzeumot, a Mária Mennybemenetele-székesegyházat, a Sergius-diadalívet és a Szent Ferenc-templomot és kolostort. Pula legnagyobb rendezvényei a Pulai Opera Fesztivál az amfiteátrumban és szintén nyáron van a Horvát Filmfesztivál. Kiváló sport lehetőségnek számít a vízisízés, a parasailing (motorcsónakkal vontatott ejtőernyős repülés) és a búvárkodás.

A Brijuni (Brioni)-szigeteket 14 sziget alkotja az Isztriai-félsziget nyugati felén. A szigeteken enyhe, mediterrán éghajlat uralkodik. A Római Birodalom idején ezen a szigeten töltötték a nyarat Róma legtehetősebb és legbefolyásosabb polgárai. Rovinj (Rovigno) városka (13 ezer lakosú) az Adria-part legszebb települései közé tartozik. Az erdőkkel övezett dombok között már messziről szembetűnik az Óváros legmagasabb pontjára épített Szent Euphémia-székesegyház magas, fehér tornya (1654 és 1677 között építették). A harangra 1758-ban állították fel Rovinj védelmező szentjének a rézszobrát. A székesegyház alatt láthatjuk a középkori város épületeit. Az üdülésen, nyaraláson lévőknek felejthetetlen látvány a mélykék tengerből kiemelkedő Szent Katalin- és a Vörös-sziget zöld foltjai. Vrsar (Orsera) városka dombra épült. Talál itt az üdülés, nyaralás részt vevője római erődöt, középkori várromot és XIII. századi bazilikát és kastélyt. Innen nem messze találjuk a Lim-csatornát (Limski kanal), Isztria egyik legmegkapóbb látványosságát. A Lim-folyó völgye, a „fjord” tölcsércserűen, 9 km mélyen nyúlik be a szárazföldbe, átlagos szélessége 600, mélysége 30 méter. A nemzeti parkot sok helyen 100 m magas partfal szegélyezi, melyeken barlangok sötét bejáratai láthatóak.

Poreč (Parenso, Parenzo) egyesek szerint Horvátország üdülési, nyaralási, turisztikai fővárosa. A 10 ezer lakosú város 37 kilométernyi tengerpartján egyidejűleg 100 ezer üdülésen lévőt is tud fogadni. Opatija (Abbázia) Rijekától 13 km-re délnyugatra fekvő város (9 ezer lakosú), mely az Osztrák-Magyar Monarchia legfelkapottabb tengerparti üdülő- és fürdőhelye volt. Opatiját télen is felkeresik a klimatikus gyógyhelyként működő jellege miatt az asztmások és a reumás bántalmakban szenvedők. Rijeka (Fiume) Horvátország harmadik legnagyobb városa (170 ezer lakos), mely hamisíthatatlan közép-európai hangulatot áraszt. Krk-sziget Horvátország második legnagyobb szigete. sziget 68 településén kb. 17 ezren élnek. A délnyugati partvidék mentén erdők borítják, itt alapították a jelentősebb településeket is.

Split Horvátország második legnagyobb városa (210 ezer lakosú), Dalmácia gazdasági, közigazgatási és kulturális központja. A város saját repülőtérrel, vasúti fővonallal rendelkezik és autópályán nagyon könnyen megközelíthető. Az üdülési irodák ajánlatai között előkelő helyet foglalnak el a közép-dalmáciai szigetek (Hvar, Brač, Korčula, Vis-sziget, Šolta), az Adriai-tenger városai hajóval könnyen elérhetők innen. Šibenik város a jól védett Szebenikói-öböl északkeleti oldalán terül el. A 42 ezer lakosú Adriai város leghíresebb nevezetessége az Óvárosában lévő Szent Jakab-székesegyház. Az egész településre a XV. századi késő gótika a jellemző, utcáit, tereit egységes hangulatú épületek szegélyezik. A közeli Adria, az öböl, a Krka- és a Korona (Kornati)-szigetek nemzeti parkjai elragadó környezetbe helyezik Šibeniket. Az egész Óváros gyalogos övezet, egyes épületein ma is felfedezhető, hogy egykori gazdáik milyen rangot töltöttek be.

Dubrovnik (Raguza) a Földközi-tenger környékének egyik leglátogatottabb helye az üdülések, nyaralások résztvevői körében. A ma 60 ezres város a Srd (San Sergio)-hegy (412 m magas) lábánál, a szárazföldbe mélyen benyúló Dubrovačka-folyótól a Szent Jakov-fokig terjedő partszakaszon fekszik, mintegy 6 km hosszan keleti-nyugati irányban. Városrészei: Danče, Gruž, Pile, Ploče, Óváros (Stari grad), Lapad-félsziget, Lokrum-sziget és Elafiti-szigetek. Világi és egyházi épületeit, kőből épült műemlékvárosát,  művészettörténeti és történelmi emlékeit tökéletesen helyreállították, így az Óváros (Stari Grad) az ENSZ „világörökség” kitüntető címét az elsők között kapta meg.