Hunyad és Fehér megye
A Nagyenyedet Gyulafehérvárral összekötő főútról kanyarodunk rá Erdély-Hegyalja lankás vidékére. A középkorban is híres borvidék magyarsága sok véres pusztítást élt át, d e a legfájdalmasabb az 1848/49-es népirtás volt. Borosbenedeken már csak a 14. századbeli templomrom emlékeztet az egykor színmagyar településre.
Boroskrakkó Árpád-kori templomában ma csak egy pad található. A rendőrség épülete mellett 200 legyilkolt magyar fekszik tömegsírban, akiket 1849-ben Románia nemzeti hőse, Axente Sever szabadcsapatai mészároltak le.
A környék egyházközségi központja Magyarigen. A református lekészhez négy települsé tartozik 55 hívővel. Közel másfél évtizede lépésről-lépésre sikerült az egyházi épületeket helyreállítani. A közel ezer lakosú Sárdon az egykori felekezeti iskolából a magyarok egéségügyi központot és gyógyszertárat alakítottak ki.
Abrudbánya az Arany-négyszög valamikor virágzó települése volt. Főterének leromlott állapotú polgári házai faragott motívumaikkal a régi szebb időket idézik. A városközpontban ma is a három történelmi egyház (katolikus/13. századi/, református és unitárius) templomai láthatók. A móc felkelőknek kétszer esett áldozatul a város magyar polgársága. Ma Abrudbányán a 6 ezer román mellett mindössze 70, főleg református magyar él. Az unitárius egyház megszűnt, így barokk templomukból a magyarok kulturális központot kívánnak kialakítani. |