India rohamosan fejlődő és sokszínű földrész, ország. Aki nem látja Indiát a saját szemével, sohasem hinné el, mit tapasztal az "ellentétek földjén". Ott minden megtörténhet és az ellenkezője is!
India több városában számos nevezetességet tekinthet meg az ide látogató. Így a Lótusz-templomot, a Vörös Erődöt és az Arany Tamplomot vagy a világhírű Tadsz Mahalt. Lehetőség van meglátogatni Buddha születésének, megvilágosodásának, első tanításának és halálának helyszíneit.
Több ezer kilométer megtételekor szinte mindenütt por, piszok, orrfacsaró bűz, szeméthalmok és szürreális látnivalók fogadják az érkezőt. Az utazás, a közlekedés európai szemmel nézve katasztrófális. Autó nem sok van, vasúthálózat nincs, a vonatokon, buszokon farkastörvények uralkodnak. Az utakon nem létezik jobb és bal oldal, motoros, illetve biciklis riksák, rozoga taxik, luxusautók, valamint szarvasmarhák versengenek egymással fülsiketítő dudálással.
Az alsó kasztból származó indiaiak között vonaton utazva ajánlatos a csomagokat magunkhoz láncolni. Az "egyéni turisták" elérhető szállásait ritkán takarítják, mindenhol mocsok és koszos, foltozott ágyneműk vannak. Ezeken a szállásokon akkor lehet fürödni, ha éppen van meleg víz, közben gekkók és csótányok szaladgálnak mindenütt. Indiában csak éttermek és utcai kifőzdék vannak, ahol ritkán tudod, hogy mit eszel. Mindenütt rengeteg az ember, a gyerekek kétszer-háromszor annyian vannak, mint a felnőttek.
Az Indiába látogató európai utazónak legmegrendítőbb élményt általában a spirituális helyek jelentik. Tanúi lehetünk a Gangesz partján a nagyon misztikus, sokkoló szertartásoknak. Ilyen "a holtak városa" is, mert ide jönnek meghalni az emberek, hogy azután hamvaikat a Gangesz folyóba szórják. A hinduk úgy tartják, aki itt hal meg, annak egyenes az útja a túlvilágba és már nem fog újjászületni. Így kikerül a szamszára, azaz az életkerék forgásából. A Gangesz teraszain egymást váltják a halottégetések, amik mellett boldog ünnepségeket tartanak. Kicsit arrébb az emberek éppen fürdőznek, mosnak, jógáznak, imádkoznak vagy teheneket fürdetnek. Ez az erős kontraszt a nyugati embernek megdöbbentő: mint a menny és pokol egyszerre vonzó és taszító. Az indiaiak a halált , így a halottégetést is másként szemlélik, mint az európaiak. Ők üdvözlik az élet végét, amit lehetőségnek tartanak egy új kezdethez.
Tanulságos az ide látogatóknak, hogy Indiában az emberek nem azzal foglalkoznak, hogy mi az, ami még nincs meg az életükben, hanem örülnek annak, ami van.
India valódi arcának a megismerése egy életre szóló spirituális és életszemléleti élményt, érzéseket ad.
|