| KalocsaKalocsa város a Duna–Tisza közén, a Kalocsai-Sárköz vidékén, Bács-Kiskun megyében lévő megyei jogú város. Közúton a Budapest-Solt-Kalocsa-Baja útvonalon közelíthető meg. (Lakóiank száma 18 ezer.)
Kalocsa és környéke földrajzi kialakulását az évezredek során a medrét változtató Duna alakította ki. 1009-ben I. István király római katolikus érsekséget alapított Kalocsán. A későbbiekben erődítménnyel megerősített hely kihasználta a mocsaras vidék védelmi előnyeit is. A pápától a királynak koronát hozó Asztrik püspök volt az első érseke, majd őt kiváló hadvezér főpapok is követték (pl. Ugrin, Tomori Pál). A Székesegyház első formáját I. István korában kapta. A török alatt sokat szenvedett város 1602-ben leégett. Az elnéptelenedett környéket az érsekek főleg német ajkú telepesekkel népesítették be, akik Kalocsa környékén „szállásokat” (pl. Negyvenszállás) hoztak létre. Ezek többsége önálló falvakká fejlődtek. A ma látható barokk stílusú, kéttornyú templomot 1735-től 1754-ig építették. 1760 és 1766 között készült el a barokk érseki kastély a középkori erőd helyén. A nevezetes érseki könyvtárnak 100 ezer kötetes könyvtára van, melyből 56 kódex és 508 ősnyomtatvány. A templom előtt álló szintén barokk Szentháromság-oszlop 1786-ban készült, a déli oldalán áll Tomori Pál érseknek, a mohácsi csata vezérének bronz szobra. 2002-ben az Érseki Kincstár Katona István kanonok, történetíró (1732-1811) volt lakóházába költözött. Nevezetesebb emlékei: az érseki sírlelet a XII. századból; az 1450 körüli miseruha; a Szent Anna ereklyetartó és a Szent István ereklyetartó hermája.
A Kalocsa környéki mezőgazdaság legjellemzőbb ága a zöldség- és paprikatermesztés. A kalocsai védett fűszerpaprikát 32 falu határában termesztették, mely az ország igényének a jelentős részét biztosítja. A kalocsai Paprika és Konzervipari cég dolgozza fel a környék paprikáját. A Kalocsai Paprikamúzeum bemutatja a paprika termesztés és feldolgozás történetét.
Külföldön is ismert ága a magyar népművészetnek a Kalocsa-környéki. A vidék hímzései, bútor-, fal- és porcelán festése jellemzői a növényi eredetű díszítőelemek és a sok szín alkalmazása. Az asszonyok Magyarországon csak itt „pingálják”a lakószobák falait és a házak tornácát. Hímzéssel a gyolcs ingeiket, pruszlikjaikat, kötényeiket, főkötőiket, kézbevaló kendőiket és az ágyruhákat is díszítik. E csodálatos népművészeti alkotásokat a kalocsai Népművészeti Házban tekinthetjük meg. A Porcelán Manufaktúrában végig kísérhetjük a porcelán készítésének és rajzolásának, festésének teljes folyamatát.
Az 1970-ben alapított Viski Károly Múzeum állandó kiállításai közé tartozik a „Népek, életformák, hagyományok” címmel mutatja be a Kalocsai Sárköz életét a XVIII. századtól. „Az ásványok és az élet” címmel tárják a látogató elé az eredeti bútorokkal a kalocsai jezsuita főgimnáziumban létrehozott gazdag ásványtárat. A kalocsai éremgyűjtemény 1944 előtt közel 11 ezer darabból állt, majd 1979-től a városi múzeum mutathatja be a megközelítően 800 darab érmet.
|
| |