| Kassa Üdülés (Kosice, Szlovákia) Kassán az üdülési, nyaralási és utazási csoportok tagjainak hasznos ismeretet jelent, hogy Kassa kerületi székhely, a Szlovák-Érchegységtől délre, a Kosjói-havasok lábánál és a Hernád folyó partján fekszik. Szlovákia második legnagyobb városa, Kelet-Szlovákia legfontosabb forgalmi csomópontja. (Lakóinak száma 235 ezer.)
Kassa nevezetességei: Kassa történelmében több az üdülések, nyaralások, utazások résztvevőinek is érdekes emlék lelhető fel. Kassa környékén a bolgár birodalmat a magyar honfoglalók követték. A három kabar törzs, Aba és Bors nemzetsége délről népesítette be a vidéket. Nevét valószínűleg a Kasa személynévből kapta.
Jó ha tudják az üdülésen, nyaraláson résztvevő csoportok tagjai, hogy az Árpádok-korában már állott a Várhegy és Kassa királyi tulajdonú város. Vélhetően 1290-ben már pénzverde is működött Kassán. Az Árpádok kezdték betelepíteni a bányász, erdőművelő és kézműves szászokat és flamandokat. Károly Róbert 1312-ben a rozgonyi mezőn verte le Csák Máté párthíveit, az Omodékat. A XIV. században Kassa lett a hat északi város szövetségének a feje, Abaúj megye székhelye. Kassa kiemelt történelmi szerepével szembesülhetnek az itt üdülésen, nyaraláson lévők, amikor megismerik, hogy a török hódoltság idején sok intézmény, birtokos nemes és egyházfő költözött Kassára. 1596 és 1700 között az egri érsek székhelye. Bécs és Erdély között ez a város volt a közlekedés egyik fő csomópontja. 1606 decemberében itt halt meg és temették el Bocskay Istvánt. I. Rákóczi Györgyöt Kassán kiáltották ki a rendek Magyarország fejedelmévé 1644-ben. Főiskolát és nyomdát alapítottak Kassán a jezsuiták 1657-ben, majd I. Lipót teljes rangú egyetemmé emelte. Bethlen Gábor itt tartotta menyegzőjét és II. Rákóczi Ferencnek is ez a város volt a székhelye. 1792-ben épült Kassán kőszínház. A XIX. század második felében nyitották meg az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legfontosabb vasút vonalát, a Kassa-Odenburgi és a Tisza-vidéki vasút vonalakat. Az 1941-es kassai bombatámadás szolgált ürügyül Magyarország belépésére a II. világháborúba.
Kassa legismertebb műemléke a Szent Erzsébet-dóm, mely püspöki katedrális. A székesegyház helyén álló 13. században épült templom leégése után kezdték a dómot építeni, és 1520-ban fejezték be. Építésének fő szakasza a XV. század első évtizedeire, Zsigmond király idejére tehető. Az utolsó nagyszabású építési korszak Mátyás király korára esik. Ekkor készült a kettős Király-lépcső, a szentségtartó ház, az orgonakórus és a Szent Erzsébet domborművű alakjával díszített mennyezetes kőfülke. 1462-ben kezdték építeni a déli tornyot. 1474 és 1477 között készült el a szárnyas főoltár. A háromhajós csarnok-templom is leégett 1556-ban. Mai formáján nemzedékek dolgoztak, végül 1877-től 1896-ig teljesen újjáépítették öthajóssá. II. Rákóczi Ferenc Rodostóból hazahozott hamvait 1906-ban temették el az altemplomban.
A Kassán üdülésen és utazáson lévőknek az egyik kihagyhatatlan programjuk a Rákóczi-ház. A Kelet-szlovákiai Múzeum kiállítóhelyét, a Rákóczi rodostói házának másolatát, melyet 1906-ban építették fel Kassán nagyon sok üdülésen tartózkodó meglátogatja. Berendezésében megtalálhatjuk a fejedelem által faragott eredeti berendezéseket is. A ház elé 2006-ban állították fel II. Rákóczi Ferenc fejedelem szobrát.
Az üdülések, nyaralások és utazások tagjai meglátogatják még Kassán az érdekes Ferences- és Domonkos rendi templomokat, az Orbán-tornyot, a búcsújáróhely Kálvária templomot és a zenélő szökőkutat a harangjátékkal. Híresek Kassa jégkorong és labdarúgó csapatai.
|
| |