| Kecskemét (Magyarország, Hungary)Kecskemét megyei jogú város Bács-Kiskun megye székhelye, a Duna–Tisza közének és a Kiskunságnak a legnagyobb városa. Megközelítését jelentősen javította az M5-ös autópálya megépítése és a vasúti közlekedés korszerűsítése. (Lakóinak száma 110 ezer.)
Kecskemétet már a XV. század elején nyílt, nem falakkal védett mezővárosként tartották nyilván. Századokon át a királynék birtoka volt, de a Wesselényi, Hunyadi és a Koháry családok is szerepeltek a földesurai között. A 160 évig tartó török uralom alatt az addig sűrűn benépesült alföldi terület szinte teljesen elnéptelenedett. Kecskemét a szultán „khász” birtokaként bizonyos védelmet élvezett. Ide menekültek a környék kifosztott falvainak lakói, így hatalmas közigazgatási területe alakult ki a városnak. A XV. századtól az állattenyésztéssel és a mezőgazdasággal kapcsolatos iparágak alakultak itt ki. Híresek voltak Kecskemét állatkereskedői, a tőzsérek, akik messze földre hajtották el lábon az alföldi marhákat.
A főleg parasztpolgár lakosú Kecskemét 1870-ben megváltotta a földesúri terheket. Ettől számítható a Kecskemétre és környékére jellemző homokvidéki szőlő- és gyümölcstermesztés és kertészkedés. Legkeresettebb gyümölcse a kajszibarack, híressége a barackpálinka. A XIX. század végi filoxérajárvány nem érintette a homoki szőlőket, így megnőtt a jelentőségük. 1911-ben nagyarányú földrengés rongálta meg Kecskemét épületeit. 1945 után olyan nagyüzemek települtek Kecskemétre, mint például a Konzervgyár, a Baromfifeldolgozó Vállalat, a Zománcipari Művek és a Habselyem és Kötöttáru Gyár. Több erdészeti, kertészeti és zöldségtermesztési kutató is a városba telepedett.
Katona Józsefről (1791-1830), a kecskeméti születésű legnagyobb magyar dramaíróról nevezték múzeumukat, melyet 1923-ban nyitottak meg. Állandó kiállításon láthatjuk a Kunbányai aranyleleteket és fejezeteket a múzeum történetéből. Katona József sírja előtt a köztemetőben tiszteleghetünk. A ferences barátok egykori román stílusú kolostorában (1736) kapott otthont a világszerte jegyzett és Kecskemét szülöttéről elnevezett Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet. A mór-romantikus stílusú zsinagógát a Tudomány és Technika Házává alakították át. Gazdag műemléki épületeik közül népies szecessziós stílusával kiemelkedik a Városháza (1896), az Ifjúsági Otthon és a Cifrapalota. Színházának szakmai színvonala országosan is elfogadott.
Az 1975-ben alapított Kiskunsági Nemzeti Park kilenc egysége bemutatja az itt előforduló életközösségeket és a kecskeméti Természet Házában nagyszerű kiállítás mutatja be a Duna-Tisza- köze természeti értékeit. Az 1900-as években épült Kecskeméti Gyümölcspálinka-főzde és Kiállításon megtekinthető, hogy hogyan készül a híres Kecskeméti Barack Pálinka és bepillanthatunk a pálinkafőzés történetébe. Az Orvos és Gyógyszertörténeti Kiállításon megtekinthetők a kecskeméti patikák szakrális emlékei. Sok látogatót vonz az Ásvány- és Őslénytani Gyűjtemény is.
|
| |