Kolozsvár (Cluj-Napoca, Erdély, Románia)

Az üdülésre, nyaralásra és utazásra Kolozsvárra készülők jó ha tudják, hogy a város Kolozs megye székhelye. A Kis-Szamos két partján fekszik, az Erdélyi-szigethegység keleti nyúlványainál. Fontos közlekedési csomópont. Románia egyik legfontosabb művelődési, ipari és kereskedelmi központja. (Lakóinak száma 318 ezer).

Kolozsvár nevezetességei:

Az építészeti stílusok iránt érdeklődő üdülésen, nyaraláson lévőknek igazi csemege, hogy Kolozsvárott minden jelentős építészeti stílus megtalálható, ugyanakkor a belváros képét elsősorban a XVIII-XIX. századi barokk stílus határozza meg. A Fő-tér közepén áll a XIV. századi Szent Mihály-templom, mely Erdély második legnagyobb gótikus temploma. Az 1718-tól ismét katolikus templom ékessége a barokk szószék (1750). Báthori Gábort és Bethlen Gábort is ebben a templomban választották fejedelemmé. A római katolikus plébánia udvarán láthatjuk Szervátiusz Jenő szobrait. A templomtól délre találjuk Kolozsvár jelképét a Fadrusz János alkotta Mátyás király lovas szobrot (1902). A szobor talapzatán eredetileg a magyar címer volt, ma a Mathias Rex felirat látható. A királyt körülálló alakok Magyar Balázs hadvezér, Kinizsi Pál temesi bán, Szapolya János nádor és Báthori István erdélyi vajda.

Javasoljuk az üdülések, utazások tagjainak meglátogatni az alábbi múzeumok kiváló gyűjteményeit: A Bánffy-palotában jelenleg a Szépművészeti Múzeum működik. A Rhédey-palotában tartotta első előadásait az Erdélyi Magyar Nemes Színjátszó Társaság. A Gyógyszerészeti Múzeum Kolozsvár egyik legérdekesebb barokk látnivalója. Az Óvárban találjuk Mátyás király szülőházát, melyet 1940-ben Kós Károly restaurált. Ma képzőművészeti főiskola működik benne. A Mátyás-házzal szembeni Szarvas-házban volt Heltai Gáspár nyomdája és itt született Bocskai István. Itt működik a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári részlege. A Történeti Múzeumban ismerhetjük meg Kolozsvár és Erdély történelmét. A Barlangászati Múzeum Emil Racovita (1868-1947) barlangász munkásságát mutatja be. Az unitárius templom 1796-ban, az evangélikus pedig 1829-ben épült. A Bolyai utcában emléktábla jelzi a legnagyobb magyar matematikus, Bolyai János szülőházát.

A Román Opera és Nemzeti Színház épületét 1802-ben avatták fel. A Kakasos-templom (1913) Kós Károly építészetének egyik legszebb példája. A Babes-Bolyai Tudományegyetem 1959-ben alakult át román és magyar tannyelvű egyetemmé. Változatos az ásványgyűjteménye. A Farkas utcai református templom (1516) Délkelet-Európa legnagyobb egyhajós csarnoktemploma.

A magyar üdülésen, utazáson, nyaraláson lévők körében az egyik kihagyhatatlan érdekesség a Házsongárdi („nyulak kertje”) temető meglátogatása, melyet 1585-ben nyitották meg. Évszázadok óta ide temetkeznek az erdélyi szellemi élet legnagyobbjai, ezért a temető valóságos panteon.

Kolozsvár rengeteg magyar vonatkozású emléke - szinte évszaktól függetlenül - az Erdélybe látogató üdülésen és utazáson résztvevők egyik fő célpontja.

Történelme

Az üdülésen, nyaraláson, utazáson lévőknek meg kell ismerkedniük egy kicsit Kolozsvár történelmével is. Kolozsvár helyén Napoca néven már római erődítmény állt. 1974-ben a város korábbi román Cluj nevéhez csatolták a római nevet, így alakult ki a ma használatos Cluj-Napoca. A magyar királyok a XIII. században német telepesekkel népesítették be Kolozsvár és környékét, akik a XV. századra elmagyarosodtak. A középkor óta Erdély kulturális központja a város.

A szobrászat iránt érdeklődő üdülésen, nyaraláson lévőknek érdekes lehet, hogy itt éltek a Kolozsvári testvérek (Márton és György), akik a középkori Európa első teljes alakos lovas-szobrát, a Prágában lévő Szent György-szobrot alkották meg (1373). (Másolata Kolozsvárott a Farkas utcában található.) Az Erdélyi Fejedelemség idején felhalmozott gazdagságának köszönhetően „Kincses Kolozsvár”-nak is hívták. A magyar nyelvű könyvnyomtatást 1550-ben Kolozsvárott indította el Heltai Gáspár. Ekkor a város a magyar reformáció központjává vált. Először a kálvinizmus terjedt el, majd az unitárius vallás. 1821-ben Kolozsvárott kezdte meg működését az első magyar kőszínház.

A csak magyarul beszélő üdülésen, nyaraláson, utazáson lévőknek fontos, hogy a várost évszázadokon át Erdély „fővárosának” tartották, ma Románia második legnagyobb városa. A magyarok az elmúlt évtizedekben kisebbségbe kerültek a romániai városokban, mégis Kolozsvárott él közel 60.000 magyar, Marosvásárhely után másodikként a legnagyobb számban.