Komárom üdülés (Dunántúl, Magyarország)

Komárom a Kisalföld Észak-keleti részén, a Duna jobb partján fekvő város. Az utazást megkönnyíti az M1-es autópálya közelsége, a Budapest-Győr-Bécs vasúti fővonal és a Szlovákiába átvezető forgalmas „Barátság” Duna-híd Komárno-i átvezetése jellemzi. (Lakóinak száma 20 ezer.)

A komáromi Klapka György Múzeum „Római Kori Kőtárában” a Szőny alatt fekvő római kori város, Brigetio kőfaragványait állították ki. A Klapka Múzeumban láthatjuk a magyar tengerészet történetét bemutató tárlatokat is. A maga idejében szinte bevehetetlennek tartott, nagy kiterjedésű komáromi vár az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban vált híressé. A vár nagyobb része a Szlovákiához tartozó városrészben helyezkedik el, míg a vár néhány déli erődje (Mosontori-, Igmándi- és a Csillag-erőd) Komáromban látható.

Komárom nyugati részén lévő vasúti összekötő híd közelében, a koppánymonostori városrészben találjuk a Monostori erődöt. A római időben ezen a részen a határt római őrtornyok vigyázták. A középkorban létesítették a Szent Benedek rendi monostort. A barátok valószínűleg 1529-ben menekültek el a törökök támadása elől. Emlékét még egy kőoroszlán őrzi a Klapka Múzeumban. Itt állították fel 1709-ben a barokk stílusú Nepomuki Szent János szobrot. Az Ácsi erdőben állították fel 1870-ben az 1848-49-es szabadságharcban elesett magyar hős katonák emlékművét.

A Komárom keleti részéhez tartozó Szőny római emlékein kívül híres arról is, hogy itt született Lehár Ferenc híres zeneszerző és Jókai Mór, az egyik legolvasottabb és legismertebb magyar író.

A városnak történelmi emlékei mellett jelentős üdülési és nyaralási vonzerőt képvisel a gyógyhatású termálvízzel rendelkező strandfürdője és a különböző kulturális rendezvényei. A két ország Európai Unióhoz való csatlakozása után vonzó utazási cél lett és könnyen látogathatóvá vált Komárom volt északi városrésze és annak műemlékei is.