| Korčula-sziget Üdülés (Dalmácia, Horvátország)Az üdülésen, nyaraláson és utazáson Korčulán lévőknek fontos ismerni, hogy Korčula-szigete Dalmácia déli részén fekvő, 276 km² területű és hatodik legnagyobb horvát sziget. Egyedülállónak tekinthető az adriai szigetek között. Több kis szigetecske veszi körül. A sziget hosszában hegyek sorakoznak, melyek legmagasabb pontja a Klupca (569 m).
A nyaralás, üdülés szempontjából fontos, hogy a sziget északi partján több a természetes kikötő, míg a meredek déli partján sok öblöt és kisebb-nagyobb strandot talál az üdülésen, nyaraláson itt lévő. A napsütés szigetén, Korčulán több mint 17 ezren laknak, ezzel az Adria legsűrűbben lakott szigetei közé tartozik. Az előző évszázadokban jelentős foglalkozásnak számított itt a hajóépítés és a márványbányászat. A szigetre a Neretva folyó völgyéből vezetéken érkezik a víz. Mai 10 településén halászatból, mezőgazdaságból és az idegenforgalom kiszolgálásából élnek az emberek. Közigazgatásilag a sziget Dubrovnik-Neretva megyéhez tartozik és három önkormányzat (Smokvica, Blato és Vela Luka), valamint Korčula város önkormányzata intézi az ügyeket. Korčulára Orebićből indulnak az autókat szállító kompok és a személyhajók. Korčula nevezetessségei:Az üdülések, nyaralások résztvevői ismerik, hogy Korčula-szigete már a kőkorszakban lakott hely volt. Erre utalnak a Pinskiratban lévő Nagy-barlangban talált régészeti leletek. I. e. IV. században nevezték el a Knidosz szigeti görögök Korkyra Melainának. Innen származik Marco Polo (Korčula, 1254-Velence, 1324), a világ egyik leghíresebb tengerésze. A világ első útikönyv szerzőjének életét kiállítás mutatja be a Marco Polo-házban.
Korčula (Curzola) város egy kicsiny, dús növényzetű félszigeten fekszik, amelyet vékony földnyelv köt össze a szárazfölddel. A 3200 lakosával a sziget harmadik legnépesebb települése. Az üdülésen, nyaraláson lévők kedvelt tartózkodási helye, mivel a kis területén több és értékesebb a látnivaló, mint a szigeten együttvéve. A fallal körülvett városnak 1214-től van latin nyelvű alkotmánya. A középkort visszavarázsló Óvárosba az üdülésen, nyaraláson lévők a neobarokk lépcsősoron jutnak fel. Itt áll az 1592-es feliratot viselő kőoszlop, amely a város alapítójának, Antenorésznek, a trójai hősnek állít emléket. A XVII. századi Szárazföldi kapun át látható a Nagy Revelin-bástya. A Rektorpalota vagy Városháza a kereskedők Szent Mihály-templomával szemben található. Árkádos földszintjét az 1520-as években, míg a rektor és a kistanács termeit magába foglaló emeletet 1866-ban építették.
A késő gótika és a kora reneszánsz jegyeit őrző XV. századi Szent Márk-székesegyházban az üdülések, nyaralások, utazások résztvevői a sziget legjelentősebb műemlékét láthatják. A Három szent (Márk, Jeromos és Bertalan) című főoltárképet és a Szeplőtelen fogantatás címűt is a velencei Jacopo Tintoretto alkotta. Mellette áll az 1338-ban épült kis Szent Péter-templom, mely a város legrégebbi temploma. A Mindenszentek-templom volt az ácsok és asztalosok céhé-jé, gyűléstermük ma Ikonmúzeum. A reneszánsz Gabriellis-palotában, a Miasszonyunk-templom mellett találjuk a Városi Múzeumot. A dominikánus kolostor épületénél tekinthetjük meg a kéthajós Szent Miklós-templomot, majd a Tengeri kaput, a Kis- és Nagy hercegi bástyákat 1483-ból. A Rampadát (Mindenszentek bástyája) 1493-ban építették.
Sajátos hangulatot kölcsönöz az üdülések, nyaralások tagjaiban, hogy a Szent Antal-dombon álló kis templomhoz 102 lépcső vezet és mellette találunk egy remetelakot 1402-ből.
A város 1300-1828 között püspöki székhely volt, a palota ma Egyházi Múzeum és Apátsági kincstár. A Pelješaci-csatorna legnagyobb kikötője a korčulai. A marinát északról védőgát védi. A város fölötti domb tetején áll az 1813-ban épült Forteza-erőd. Nyaranta minden hétfőn és csütörtökön este rendezik meg a Moreŝká-t, a kardtánc-fesztivált.
Blato a sziget legnagyobb települése (4000 lakos). A városban és környékén több ókeresztény templomot csodálhat meg az üdülési, nyaralási csoport tagja. Blato híres rendezvénye a lovagi tornával, énekkel és zenével tartott Kumpanija Fesztivál április 18-án, Szent Vincenzának, a város védőszentjének napján. Vela Luka széles öbölben, a sziget nyugati felén terül el. A Nagy-barlang őskori régészeti lelőhelye mellett hajógyára, halfeldolgozó üzeme és olívaolajgyára híres.
Korčula-szigete kedvelt helye az üdülésen, nyaraláson és utazáson itt tartózkodó magyar turistáknak is.
|
| |