| Kőszeg (Hungary)Kőszeg város a Gyöngyös-patak völgyében, az Alpok- és a Kőszegi-hegység lábainál fekszik. A Vas megyei a közúton és vasúton is megközelíthető és Ausztriával határos városka. (Lakóinak a száma 12 ezer.)
Kőszeg területén a VI-VII. században már laktak az avarok, a honfoglaláskor is lakott hely volt. Bizonyos források szerint a XIII. században már vára volt Kőszegnek. A feudális belharcok során többször cserélt gazdát. 1328-ban emelték szabad királyi város rangjára. III. Frigyes császár 1445-ben elfoglalta Mátyás az 1463-as soproni békében átengedte a várost és környékét III. Frigyesnek. 1526 után Ferdinánd helyezte Kőszegre Jurisics Miklóst várkapitánynak, aki 1532-ben mindössze 800 harcos élén 25 napig állta az ostromot a 60.000 fős török sereggel szemben. A török sereg hosszas feltartóztatásával hozzájárultak, hogy nem tudták bevenni Bécset. Kőszeg egyik legrégebbi országos nevezetességű műemléke a Garai Miklós nádor által épített gótikus Szent Jakab-templom (1403-1407). 1619-ben Bethlen Gábor csapatai szállták meg Kőszeget, amelyet 1647-ben visszacsatoltak Magyarországhoz. A város első nyomdája 1651-ben alakult meg Vechetius András vezetésével.
Érdekes építmények a sgraffitós díszű barokk ház (1668), a Lábasház (1774), a barokk Mária-oszlop (1739) és a barokk Városi kút (1766).
1705-ben Kőszegen temették el a kurucok Gottfried Lehmann osztrák osztrák kapitányt, aki 1701-ben megszöktette a bécsújhelyi börtönből Rákóczi Ferencet és ezért az osztrákok kivégezték. 1708-ban Kőszegről indította támadásait az osztrák területek ellen a később árulóvá vált és Sárospatakon kivégzett Bezerédj Imre. Kőszegen volt a kerületi tábla tiszteletbeli ülnöke a magyar jakobinus mozgalom egyik mártírja, Sigray Jakab. 1844-ben Kőszegen alakult meg Vas megye első pénzintézete és a nevezetes posztógyár. 1872-ben Kőszeg rendezett tanácsú város jogot kapott. Szőlő és bortermelése, céhes ipara nagy múltra tekint vissza. A városfalon belüli házakat megkímélték a történelmi viharok, így fellelhetőek a régi formák.
Kőszeg szülötte Hadik András (1710-1790) tábornagy, neves hadvezér, aki a hétéves háború alatt (1756-63) Berlin városát is megsarcolta. Itt született Rájnis József (1741-1812) jezsuita szerzetes, költő, keszthelyi Georgikon igazgatója. A szubalpin klímájú Kőszeg számtalan botanikai érdekességgel rendelkezik.
A Jurisics Miklós Vármúzeum alsó vára a XIII. században épült, majd a XIV-XVIII. századokban jelentősen bővítették a várat. A várkastély 1958. évi renoválása után 1963-tól rendeznek múzeumi kiállításokat, gazdag várostörténeti bemutatókat a keleti és déli szárnyakban. Az épen maradt Öregtorony (Zwinger) ma szintén múzeumi kiállítóhely. További idegenforgalmi érdeklődésre tarthatnak számot: a Tábornokház, az Arany Egyszarvú Patikamúzeum, a Zsinagóga, a Chernel-kert, a Marcipán Múzeum és a Borok Háza.
|
| |