| Libanon Üdülés (Libanoni Köztársaság)Libanonban azt tapasztalja az üdülésen, nyaraláson vagy utazáson részt vevő, hogy jelen van a nyugati csillogás, a közel-keleti félhomály, az Izraellel való konfliktust kerülő szunniták, a harcias síiták és a megosztott keresztények. Területe nem sokkal nagyobb, mint hazánk tizede. Csodálatos kis ország.
Az üdülés és utazás szempontjából fontos lehet, hogy Libanon Délnyugat Ázsiában, a Közel-Keleten, a Földközi-tenger keleti (levantei) partján helyezkedik el. Északon és keleten Szíria, délen Izrael és nyugaton a Földközi-tenger (225 km-es szakaszon) határolja. Libanon nagy része hegyvidék (a télen hóborította Libanoni-hegység 3.083 m magas csúcsa a Qarnat as Sawda). Az üdülés tagjai tapasztalhatják: a tengerpart éghajlata mediterrán, a Bekaa-völgy hűvösebb. Főbb folyói a a Litáni és az Orontes. Területe 10.452 km², lakóinak száma 4,4 millió (ebből 400 ezer palesztin menekült). Libanon a Közel-Kelet legsűrűbben lakott állama. Lakóinak 83 százaléka libanoni, 9,2 %-a palesztin és az örmények aránya 4,9 %. A külföldön élő libanoniak száma kb. 2 millió, a nyugati civilizáció az államiságuk alapja. Vallás szempontjából muszlimok (síita 32%, szunnita 21%), drúzok (7%), keresztények (24% maronita, 7% görögkeleti, 5% görög katolikus, 4% örmény keresztény). A drúzok szemben állnak a többi muszlimmal. Az 1975-1992 között pusztító polgárháború során beáramlott palesztin menekültek felborították az érzékeny vallási egyensúlyt.
Az üdülés, nyaralás, utazás miatt kedvező, hogy Libanon közlekedés-földrajzi helyzete előnyös, Szíria és Jordánia felé jelentős tranzitforgalmat bonyolít le. Fontos kikötői (Bejrút-Bayrut, Tripoli-Tarabulus és Szaida, Sayda-Szidón) kiemelkedő szerepet játszottak az olaszokkal folytatott tengeri kereskedelemben is. Az ország hivatalos nyelve az arab, de beszélik a francia, az angol és az örmény nyelveket is. Pénznemük a libanoni font. Közigazgatásilag 6 tartományra osztották, a függetlenséget 1943-ban kiáltották ki. Libanon fővárosa Bejrút. Libanon nevezetességei:Libanon ókori neve Kánaán. I. e. 3000-től a föníciaiak itt városállamokat hoztak létre (Büblosz, Türosz, Szidon, Bejrút). A középkorban Libanon nagy szerepet játszott a keresztes háborúkban, mivel itt vonultak Jeruzsálem felé a keresztes hadak. Izrael és a Hezbollah között ma is napirenden vannak a fegyveres összecsapások.
Bejrútban, a fővárosban megtekinthetik az utazási irodák csoportos üdülést, nyaralást és utazást kedvelői a Bejrúti Nemzeti Múzeumot, mely tárlóiban bemutatja a föníciaiak fénykorát. Itt a „zöld vonal” választotta el az újkorban harcoló feleket. A naplementét szemlélő üdülések, nyaralások, utazások tagjai tudják, hogy „Kelet Párizsában” a Galamb-sziklánál a legszebb a panoráma. Tripoli az ország északi részén lévő kikötőváros. Óvárosában üdülések, nyaralások részt vevői megtekinthetik a 3500 éves arab kultúrát, melynek fellegvárát a XII. században kezdték építeni. Tripoli híres terméke a természetes alapanyagú szappan. Bchare közelében találják az üdülések, utazások tagjai a Qadishsa-(szent) völgyet. A tengerszinttől 1.700 m magasságban emlékezetes látnivalói Libanonban a maronita keresztények által alapított kolostorok, amikor a hegyekbe menekültek üldözőik elől. Az egyház központja a Szent Eliseus-kolostor, amely már a XIV. században püspöki székhely volt. Libanon híres növénye a cédrus. A művészet iránt érdeklődő libanoni üdülésen, nyaraláson lévők Bcharétól 4 km-re találják azt a cédrus ligetet, ahol Csotváry festette A magányos cédrus című képét A magyar követség magyar nyelvű emléktáblát helyezett el ezen a helyen. A cseppköveiről híres Qadisha-barlangban érdemes túrát tenni. Télen az üdüléseken, utazásokon részt vevők hódolhatnak a téli sportoknak, mivel ez a terület Libanon legfelkapottabb síparadicsoma.
A libanoni Büblosz (Byblos) régi föníciai kikötőváros, mely 7.000 éves múlttal rendelkezik. Itt láthatják az utazások tagjai az obeliszket, Baál templomát, az ősi római színházat és a kikötőtől megcsodálhatjuk a keresztesek festői várát. Baalbek (Ba’labakk) városában találjuk a római birodalom két legnagyobb templomát, a Jupiter és Bacchus templomokat. A világ legnagyobb oszlopai is itt maradtak fenn, 22 m magasak. Az egyik alagútban Múzeumot rendeztek be a németek a múlt század elején. Szidon Föníciának egyik nevezetes városa volt, Szaida (Sayda) a régi Szidon romjaira épült.
A „Kelet Svájcának” nevezett Libanont békeidőben évente 1 millióan választották üdülőhelynek. Az ország jelentős idegenforgalmat, sok üdülést, nyaralást és utazást kedvelőt vonz természeti szépségeivel, tengerparti és hegyvidéki üdülőhelyeivel, ókori és középkori műemlékeivel.
|
| |