Majk Oroszlány közelében található. Magyarország egyik jelentős műemlékegyüttese, a közép-európai barokk építészeti stílus sajátos emléke. Műemlékállományunk ezen egyedi alkotása az adott funkció betöltésére egységes együttesként épült fel.
Majkpusztát gróf Esterházy József 1733-ban adományozta - az 1.200 holdas területtel együtt - a kamalduli rendnek, majd a remeteség építéséhez anyagi eszközöket is biztosított. F.A. Pilgram tervei szerint 30 éven át építették a 17 remeteházat, a rendházat és a templomot. A munkálatokat Fellner Jakab fejezte be.
A kamalduli rendet az olaszországi Arezzo mellett alapította meg Romuald herceg 1012-ben, aki ott remetekolostort is épített. A rend nevét első pártfogójuktól eredeztetik: Aretini Maldolo=Campo Maldolo=Camoldoli. A kamalduli rend tagjai fehér kámzsát, a lábukon pedig csizmát viseltek. Fogadalmaik közé a tisztaságon, engedelmességen és szerénységen kívül a "némaságot" is megfogadták. Napjaik nagy részét imával és elmélkedéssel töltötték, művelték kertjeiket és dolgoztak a műhelyeikben. A tagok külön-külön lévő remeteházakban laktak, melyekben volt hálóhelyiség, kápolna, műhely és kamra. Az építkezési munkálatokat több főnemesi és nemesi család támogatta, mely családok címerét a remeteházak homlokzatán helyezték el.
II. József rendeletére 1782-ben feloszlatták ezt a rendet is. A torony kivételével a templomot lebontották, a köveit elhordták. 1860-ban Esterházy Móric Miklós az egykori rendházat vadászkastéllyá alakíttatta, ekkor a remeteházakba a cselédség költözött. Később az Esterházyak itt rendezték be a lakhelyüket is. A II. világháború után gróf Esterházy Móricné és testvére lakott 1973-ig az egyik cellalakásban, míg a család többi tagját Heves megyébe telepítették ki. A terület később úttörőtábor, majd munkásszálló lett, majd ezután az épületegyüttes gazdátlanul, üresen állt. 1982-től 1986-ig a remeteházakat hozták rendbe, 1992-ben pedig a vadászkastély egy részét építették újjá. Annak ellenére, hogy a kastély meglehetősen rossz állapotban van a terület ma látogatható, a remeteség egyes cellái pedig szállodaként üzemelnek.
Érdekesség, hogy a Párizs környéki Grobois falucska Kamalduli kolostorának lakója volt II. Rákóczi Ferenc 1715-től 1717-ig. A fejedelem végakarata szerint szívét abban a kolostorban temették el. A II. világháborúban a kolostor elpusztult a II. Rákóczi Ferenc szívét őrző urnával együtt.
A fentiek emlékére 1996-ban fehér homokkő táblát helyeztek a majki kolostor temploma falára az alábbi szöveggel:
Tisztelettel emlékezünk II. Rákóczi Ferenc /1676-1735/ fejedelemre, akinek szíve a kamalduli rendnél talált nyugalmat. Honfoglalásunk 1100. évfordulóján az utókornak állította: 1996 Rákóczi Szövetség Oroszlányi Szervezete
A Majkon nyugalmat keresőknek és a nyaralást, üdülést, kirándulást ide tervezőknek felejthetetlen hangulatú élményben lesz részük. |