Marosvásárhely (Tirgu Mures, Erdély, Románia)

A hagyományos székely székek a Marosszék (1968-tól Maros megye), Udvarhelyszék és Csíkszék (Hargita megye) és Háromszék (Kovászna megye). Ezen a területen 700 ezer székely él. Marosvásárhly a székelyek legnagyobb városa, lakóinak száma 150 ezer.

Marosvásárhely nevezetességei:

Marosvásárhelyen található az üdülések, nyaralások, utazások tagjainak is csemegével, könyvritkaságokkal szolgáló gróf Teleki Sámuel (1739-1822) erdélyi kancellár híres könyvgyűjteményéből alakult Teleki Téka. Leghíresebb darabjai például az első magyar logikatankönyv, Apáczai Csere János: „Magyar Logikátska” című művének egyetlen példánya vagy Kőrösi Csoma Sándor tibeti-angol szótára. Az épületben helyezték el a Bolyai Emlékmúzeumot.

Az üdülések, nyaralások, utazások tagjainak maradandó emléket jelentenek az alábbi műemlékek megtekintése: a Fő tér északi végén helyezkedik el a XVII. század első felében épült vár. A Rózsák tere elején a város szimbólumaivá vált egykori Városháza és mellette a Kultúrpalota látható. Az utóbbi külső és belső díszítésében a századfordulós magyar művészet legismertebb tagjai, mely kialakításában a gödöllői művésztelep alkotói vettek részt. Az épület tetejét színes Zsolnay-kerámia cserepek borítják. Hangverseny termében találjuk Európa egyik legnagyobb orgonáját. A Kultúrpalota legszebb része a Tükörterem. Képtárában olyan ismert magyar festők képeit láthatjuk, mint Munkácsy Mihály, Barabás Miklós, Paál László, Lotz Károly, Ferenczy Károly és Feszty Árpád.

Érdemes az itt üdülésen, utazáson résztvevőknek megtekinteni Marosvásárhely további értékes és érdekes épületeit, így a XVIII. században épült katolikus templom neobarokk stílusú faragott szószékét, a Kereskedelmi és Iparkamarát (1909), a görög katolikus Székesegyházat (1939), a Természetrajzi Múzeumot, a Zsinagóga (1900) és a Tholdalagi-palota Néprajzi Múzeumát. A színház modern beton épülete 1973-ban épült.

Nyáron a Félsziget Fesztivál, a Marosvásárhelyi Napok, a Nemzeti Színház előterében tartott Könyvhét és az őszi Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál vonzza a legtöbb üdülésen, nyaraláson és utazáson résztvevőt.

Történelme

Az üdülés, nyaralás és utazás résztvevőinek meg kell ismerkedniük néhány meghatározással. Mit értünk Székelyföld alatt? Az ősi származás és a zárt közösségi életmód miatt sokan a székelyeket tekintik az „igazi” magyaroknak. A középkorban Székelyföld nem tartozott a magyarországi vármegyerendszerhez, hanem „székekre” tagozódva, saját közigazgatási egységeket képeztek. A székekben élő székelyek legfontosabb feladata az állam keleti határainak védelme volt.

A székelyek a magyar nemességhez tartoztak, így adómentességet is élveztek és a vezetőiket maguk választották. Két fő rétegből állt a székely társadalom: a lófők lovon teljesítettek katonai szolgálatot, míg a közszékelyek gyalog. A Székelyföldről elvándorolt, „elcsángált” székelyek a csángók.

Az üdülésre, nyaralásra, utazásra ide érkezőknek már a felkészülés időszakában ismerni ük kell, hogy Marosvásárhely a Görgényi-havasoktól délnyugatra, a Maros folyó mellett fekszik. A mezővárosi jellegű település királyi városi címmel büszkélkedhetett. Az 1571-ben Vásárhelyen megtartott országgyűlésen megerősítették az erdélyi vallásszabadságot. A rekatolizáció idején Sárospatakról elüldözött református kollégium Marosvásárhelyen telepedett le. Ez a mai Bolyai Líceum, mely olyan tudósok iskolája lett, mint a világhírű matematikus, Bolyai János.

A város látványosabb fejlődése a XX. században indult el. Ekkor épültek a belváros szecessziós középületei. 1945-től Marosvásárhelyen működik a Babes-Bolyai Tudományegyetem orvostudományi kara.