| MiskolcMiskolc Észak-Magyarország gazdasági életének a központja a Bükk hegység keleti lábánál és a Szinva-patak völgyében fekszik. (Lakóinak száma 190 ezer.) A megyei jogú város Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye.
A mai város területe már az őskorban is lakott hely volt. A környékén fedezték fel a jégkorszakbeli ember településeit és 1891-ben ismerte fel Hermann Ottó az Avas hegy lábainál talált ősemberi kőszerszámokat. A Hámor község fölötti Szeleta-barlangból az ősember sok száz kőeszköze került elő. A csiszolt kőkorszak emberének kőszerszám-készítőműhelyei az Avas-tetői ásatások során kerültek napvilágra. A külföldi szakirodalom is számon tartja a bükki kultúra szalagmotívumokkal díszített cserépedényeit. A vaskorban Miskolc környékén földvárakat és sáncokat építettek az ott lakók. Miskolc közelében szkíta fejedelem sírját tárták fel. A népvándorlás során a germánokat, kvádokat és szarmatákat az avarok követték a VI-IX. Századokban. A névadó Miskóc nemzetség szállta meg Miskolc és környékét. A Bors-Miskóc család 1312-ig birtokolta ezt a vidéket.
1364-ben I. Lajos Miskolcot a diósgyőri királyi, illetve királynéi várbirtokhoz csatolta. 1544-ben a budai pasa csapatai dúlták fel Miskolc mezővárost, majd 1596-os mezőkeresztesi csata után 90 évig a töröknek adózott a város. Miskolc egyik fontos támaszpontja Rákóczi fejedelemnek, akinek 1704 tavaszán hosszabb ideig a főhadiszállása volt. 1706-ban Rabutin hadai dúlták fel Miskolcot. A tűzvészek, árvizek és járványok ellenére erőteljesen fejlődött a város. A XVIII. század közepén települtek be a bécsi udvar privilégiumait élvező görög kereskedők. 1785 és 1806 között építették fel görögkeleti templomukat. Miskolcon épült fel 1823-ban Magyarország első kőszínháza, ahol magyar nyelven tartották az előadásokat. Kiemelkedő színészei voltak Déryné Széppataki Róza (1815-től) és Jókainé Laborfalvy Róza. Innen indult a pályája Egressy Gábornak és Egressy Béninek valamint később a Latabár családnak. Szemere Bertalan (1812-69) vezetésével erőteljesen kivette a részét Miskolc az 1848/49-es forradalom és szabadságharcból. 1868-ban kezdték meg építeni Miskolc és Diósgyőr között a Vasgyárat. 1870-ben már működött a nagyolvasztó, majd egy évvel később a hengermű. 1914-ben a Diósgyőri Vasgyár az egyik legnagyobb hadianyaggyár lett. 1945 után folytatódott Miskolc rohamos fejlődése.
1949-től alakult ki az Egyetemváros. A Hermann Ottó Múzeumot 1899-ben alapították és 1930 óta csak múzeum. Gazdag őslénytani gyűjtemény túl érdeklődésre tarthatnak számot néprajzi és természetrajzi kiállításai is. A Miskolchoz tartozó diósgyőri Vármúzeumon kívül nagy vendégforgalmat bonyolít le a Miskolc-Tapolca-i barlangfürdő és a Hámori-tó partján épült romantikus Palotaszálló, valamint a parkjában lévő vízesés.
|
| |