| Mosonmagyaróvár (Hungary)Mosonmagyaróvár város a Mosoni-Duna és a Lajta folyó összefolyásánál, a Kisalföld nyugati részén, a Szigetköz és a Hanság között, közel Ausztria és Szlovákia határaihoz (15 km) terül el. Érinti az M1-es autópálya és a Budapest-Bécs közötti vasútvonal. (Lakóinak száma 31 ezer.)
Óvár települést a rómaiak idejében ad Flexum néven ismerjük. Moson környezetében avar emlékeket találtak a régészek. A IX. században valószínűleg Bajorországból származó német telepesek lakták. A Hanság és a Duna mocsaraitól védett középkori várat Porta Hungariae („Magyarország kapuja”) néven már a magyar államalapításkor ismerjük. Ez ellenőrizte a nyugatra irányuló forgalmat. A XI. század második felében a német határhoz közeli erődítmény a magyarországi hatalmi harcokban többször fontos szerepet játszott. 1063-ban a német támogatással trónra került Salamon király itt keresett menedéket a szintén trónra törő unokaöccse, Géza herceg elől. 1074-ben már nem tudtak békésen megegyezni, ekkor e megvert Salamon a mosoni várba húzódott vissza. Kálmán király 1096-ban Moson közelében futamította meg a rabló, pusztító keresztes seregeket. 1241-ben a tatárok feldúlták a várat. Később a Győr nemzetségbeli Konrád építette fel Magyaróvár várát. Az osztrák tartományok feletti uralomért vívott harcai során először 1271-ben, majd két évvel később II. Ottokár cseh király szállta meg a várakat. Habsburg Albert osztrák herceg hadai 1289-ben foglalták el Magyaróvárt, mivel a pápa IV. (Kun) László magyar király ellen keresztes hadjáratot hirdetett. 1354-ben árumegállító városi rangot kapott. 1457-ben, ebben a várban volt Hunyadi Mátyás V. László foglya.
A mohácsi csata után Habsburg Ferdinánd szállta meg a várat és ide menekült II. Lajos király özvegye Mária is, aki Ferdinánd húga volt. A XVI. században itt működött az egyik legfontosabb harmincad hivatal, mely a nyugatra hajtott szarvasmarha-kivitelt adóztatta meg. Szintén e század közepén itt működött a vándornyomdász Huszár Gál. Magyaróvár közelében gyülekeztek évente a külföldi zsoldosok a 15 éves háború idején. 1605-ben Bocskai, 1619-ben Bethlen, majd 1683-ban a Bécs ellen vonuló Kara Musztafa török nagyvezér foglalta el a várat. A barokk Szent Gotthárd templom a XVIII. században épült. 1809-ben itt kötött fegyverszünetet Napóleon és Ausztria, mely az utóbbi súlyos vereségét elismerő schönbrunni béke követett. 1818-ben itt alapították meg a Gazdasági Tanintézetet, melynek mai jogutódja a Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karaként a várban van elhelyezve. 1848. decemberében Moson mellett verte meg az osztrákokat Görgey. 1945-ig Habsburg magánbirtok a város és környéke. Moson és Magyaróvár egyesüléséből 1939-ben alakult ki a Mosonmagyaróvár város.
A Cselley-ház ad otthont a neves XIX-XX. századi magyar festők képeinek, a Hansági Múzeumban tekinthető meg a római kori kőtár, a XVII-XVIII. századi képző-, iparművészeti és helytörténeti kiállítás, valamint a Gyurkovics gyűjtemény. Érdekes látványosság a Tűzoltó Múzeum is.
1966-ban tárták fel a 76,5 C fokos, jódos hévizet, melynek gyógyvizét főleg mozgásszervi betegségek gyógyítására használják a modern termálfürdőben.
|
| |