Nagykanizsa üdülés (Dunántúl, MagyarországNagykanizsa Zala megyében, a Nyugat-Dunántúl egyik legjelentősebb utazási csomópontjában lévő közel 60 ezer lakosú városa, mely a Zala és Mura folyókat összekötő Principális-csatorna mellett fekszik. A közelben lévő forgalmas letenyei határátkelő jelentősége az M7-es autópályával tovább nő. NevezetességeiNagykanizsa fellendülése csak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után indult meg. Különös jelentőséggel bírt az 1861 után megépített Budapest-Trieszt közötti vasútvonal megépítése, melynek egyik csomópontja Nagykanizsa volt. A gabona-, fa-, bor- és szarvasmarha kereskedelem központjává vált. A századforduló után létesítették gépgyárait, a kefegyárat, a téglagyárat, a cipőgyárat, a sör- és szeszgyárat. 1945 után bővült a gyárak száma. A zalai olajvidék feltárása után Nagykanizsa lett az olaj kitermelésének adminisztrációs központja.
A Thury György Múzeumban láthatjuk a Nagykanizsa és környéke történelmét bemutató kiállításokat. Az állandó néprajzi kiállítás a népi élet ezernyi dokumentumát sorakoztatja fel. Különösen gazdag a kelta és római kori leletanyag és a pénzérme gyűjtemény. A kanizsai végvár életét a metszeteken kívül a fegyverek és a dísztárgyak is szemléltetik. Nagykanizsa szülötte Hevesi Sándor (1873-1939) a haladó szellemű színházi szakember, aki 1922-től tíz évig igazgatta a Nemzeti Színházat. Sokan választják kiindulási pontként üdülési és nyaralási programjaikon Nagykanizsát.
TörténelmeNagykanizsa a rómaiak után az Árpád-korban is lakott település volt. Régen a Kanizsai, majd a Nádasdy család birtokát képezte. (1245-ben IV. Béla adományozó okiratában találkozunk a Knysa (fejedelem, herceg) névvel.) 1566-ban a borsmonostori apátságnak adományozta az uralkodó. Miután a török elfoglalta Szigetvárt, Nagykanizsa a fontosabb végvárak közé került, különösen Thury György várkapitánysága idején. A legendás hírű törökverő kapitány 1568-tól 1571-ig védte Kanizsa várát. A Kanizsa közelében lévő Orosztony melletti csatában esett el. (Halála 400. évfordulója tiszetletére Borsos Miklós életnagyságú bronzszobrát állították fel Nagykanizsán.) A törökök 1600-ban foglalták el és közigazgatási székhelyükké (vilajet) tették. Zrínyi Miklós 1664-ben sikertelenül ostromolta Nagykanizsát. Csak 1690-ben, 3 hónapi ostrom után tudta visszafoglalni a 4 ezer főnyi török védőseregtől a Heister, Batthyány Ádám és Zichy István vezette sereg. A török megszállás közel egy évszázada alatt erősen eltörökösödött Nagykanizsa, így több száz török családot alapítva visszamaradt. 1702-1705-ben Lipót császár a várat leromboltatta, mely köveiből ma is látható épületeket építettek. Az 1760 körül épített Alsóvárosi plébániatemplom a rendházzal a hazai ferences barokk építészet egyik kiemelkedő épületegyüttese. |