Nagyszeben (Sibiu, Hermannstadt, Erdély, Románia) Az üdülés, nyaralás, utazás résztvevői már a felkészülés időszakában ismerjék meg, hogy Nagyszeben város a Szeben patak partján, a Szebeni-havasok északi nyúlványánál, Dél-Erdélyben fekszik. (Lakóinak száma 155 ezer.) Fontos közlekedési és kereskedelmi központ. Nagyszeben nevezetességei Az üdülésen, nyaraláson, utazáson lévők nagy örömére Nagyszeben Óvárosában megmaradtak a régi épületek. A legfontosabb látnivaló itt a gyönyörű evangélikus Püspöki Székesegyház, mely 1320 és 1520 között épült Maria Kirche néven. A Brukenthal Múzeum (1817) az egyedülálló képzőművészeti gyűjteményével hívja fel magára a figyelmet. Még látszanak a középkori városfal és néhány torony maradványai. A város szélén húzódik a Dombra-erdőben Erdély legnagyobb szabadtéri falumúzeuma, a híres ASTRA Múzeum. A Nagytér a középkorban piactér volt. Itt található a felújított Katolikus templom (1733), mellette az 1588-ban épült Várostorony. A Kistér barokk és gótikus házai között található a Franz Binder Egyetemes Néprajzi Múzeum. Az egykori Fekete Medve Gyógyszertár épületében rendezték be a Gyógyszerészeti Múzeumot. A Kisteret egy díszes vashíd zárja le.
Szeptember elején kerül megrendezésre a fazekas vásár, nyáron pedig a Középkori Fesztivál, melyek nagy érdeklődést váltanak ki az üdülésen, nyaraláson és utazáson lévők között is. TörténelmeAz üdülések, utazások tagjainak ajánlott egy kicsit megismerni a város történelmét is. Nagyszeben a Szászföld „fővárosa”, nemcsak a középkori autonóm szász terület, a Királyföld, majd a Szász Universitas (szász önkormányzat) központja volt, hanem 1849 és 1865 között a Habsburgok egész Erdélyt Nagyszebenből irányították.
Érdekesség lehet az üdülések, nyaralások, utazások résztvevőinek, hogy a város már a kőkorszaktól lakott hely volt. Oklevelek a XII. században Cibinum szláv néven említik. II. Géza király által Erdélybe telepített szászok alapították itt meg városukat. A tatárjárás után kapott az addigi német nevű Hermannsdorf, majd Hermannstadt városi rangot több kiváltsággal. A városban a XIV. században már jelentős kézműipar bontakozott ki. A jómódú szász polgárok több mint negyven toronnyal és bástyával felszerelt erős várfallal vették körül a várost, mely biztos védelmet nyújtott a törökök ellen is. Meglepő lehet az üdülésen, nyaraláson lévő magyaroknak, hogy polgárai a Magyar Királyság Habsburg-ellenes küzdelmeiben általában az osztrákok oldalára álltak. Ekkor már közkönytára és iskolája is volt Nagyszebennek. Itt született és tanult Oláh Miklós (1493-1568) későbbi esztergomi érsek is. A XVII. században jezsuita iskola nyílt a városban, 1546 előtt már működött Nagyszeben levéltára, nyomdája pedig a XVI. első évtizedeitől. A reformáció idején a protestantizmus fellegvára volt. A szászok a katolicizmus elleni küzdelmükben jelentős támogatást kaptak az erdélyi fejedelmektől is. Később az erdélyi lutheránus püspök székhelye Nagyszeben lett.
Sok érdekességet tartogat Nagyszeben története az üdülések, nyaralások érdeklődő tagjainak is. Így 1703-tól 1791-ig Nagyszeben az erdélyi főkormányszék székhelye, 1849 és 1865 között Erdély fővárosa. A XVIII. század második felében létesült a színház, illetve 1885-ig működött Nagyszeben jogakadémia. Az 1840-es évektől egy szász tudományos egyesület kutatta Erdély természeti viszonyait és történelmét. A XIX. századtól több német, román és magyar nyelvű folyóirat és napilap jelent meg a városban. 1861-ben itt alakult a nagy hatású román kulturális egyesület, az ASTRA. |