Nagyvárad Üdülés Oradea, Románia A Nagyváradra üdülésre, nyaralásra készülők körében szerencsés, ha ismerik, hogy a város Bors határállomástól keletre 16 km-re fekszik. A Partium-ban („Részek”-ben) fekvő város Bihar megye székhelye. A Sebes-Körös két partján terül el. (Lakóinak száma 205 ezer.)Nagyvárad nevezetességei:A történelem iránt is érdeklődő üdülésen, utazáson, nyaraláson résztvevők találkozhatnak azzal, hogy Nagyvárad a XI. században I. (Szent) László magyar király által emelt vár körül alakult ki. A „Váradi Regestrum”, a váradi káptalan 389 peres ügyet ismertető jegyzőkönyve II. András korából maradt fenn. A XIII. századi tatárjárás elpusztította a virágzó Nagyváradot és környékét. A kereskedelmi utak mellett fekvő Nagyvárad főleg Mátyás király korában indult ismét fejlődésnek. Várát újjáépítették. A parasztháború után Dózsa György testének egy részét elrettentésül a vár kapujára tűzték ki. 1538-ban Nagyváradon kötött békét I. Ferdinánd és I. János király.A vallások iránt érdeklődő üdülések, nyaralások, utazások tagjai érdeklődéssel hallgatják, hogy a XVI. század második felében sok követőre talált Nagyvárad város lakói közül a reformáció, akik főiskolát és könyvnyomtató műhelyt is létesítettek itt. Nagyvárad csak 1660-ban került török kézre és 1692-ben szabadították fel. Fejlődését sokáig hátráltatta a katolikus püspök és a város közötti viszály. 1848-ban Nagyvárad is jelentős szerepet játszott, amikor a kormány Debrecenben tartózkodott. Itt volt a legnagyobb fegyvergyár. Az üdüléseknek, nyaralásoknak és utazásoknak érdekes hangulatot ad, hogy Nagyváradtól szinte elválaszthatatlan a csodatévő és itt eltemetett Szent László király kultusza. Sírja már a középkorban európai jelentőségű búcsújáró hellyé vált. A 14. századtól - különösen Vitéz János püspöksége idején - Nagyvárad jelentős itáliai reneszánsz központtá fejlődött. A városban sétáló üdülésen, nyaraláson résztvevők tapasztalhatják, hogy Nagyvárad fő látnivalói a város központjában helyezkednek el és itt leginkább egységes a szecessziós városkép. Műemlékei közül kiemelkedik a barokk római katolikus Püspöki Székesegyház (1780). A főbejárat mellett láthatjuk a Szent László királyt ábrázoló domborművet és a király csatabárdját, mellyel a monda szerint vizet fakasztott a sziklából. A templom galériájában berendezett Egyházművészeti Múzeumban láthatjuk Szent László-hermáját. A székesegyház főbejárata előtt helyezték el Szent László egész alakos bronzszobrát (1893), illetve a templom jobb oldalán Szent László kőszobrát. A Püspöki Palotát (1770) a bécsi Belvedere-palota mintájára építették. A székesegyházzal szemben található az Ady Endre által újságcikkben is bemutatott Kanonok-sor. Javasoljuk, hogy az üdülési, nyaralási, utazás közbeni sétánkat a Váradolaszi városrészben folytassák. Itt találjuk az 1900-ban megnyílt neobarokk Állami Színházat, mely előtt áll Szigligeti Ede (1814-1878) színműírónak, Nagyvárad szülöttének a mellszobra. Ezen a téren láthatjuk az EMKE Kávéházat (1902), ahol Ady megismerkedett Lédával. Érdekes látnivaló az üdülések tagjai számára a felújított Transilvania Étterem. 2003-ban nyílt meg a Nagyváradi Napló szerkesztősége közelében lévő Mülleráj cukrászda épületében az Ady Múzeum, előtte a költő kő szobrával. A váradolaszi Református templom mellett találjuk a Partiumi Református Múzeumot, a parkban pedig Lorántffy Zsuzsanna bronz szobrát. A Sebes-Körös bal partján tárul az üdülésen, nyaraláson lévők elé az impozáns, eklektikus stílusú Városháza, közvetlen mellette pedig a zöld tornyú Szent László-templom (1733). Ezen a téren láthatjuk még a Megyei Könyvtár (1905), a görög Katolikus Püspöki Székesegyház (1800) és az ortodox Holdas-templom épületeit. 2001-től itt működik a Partiumi Keresztény Egyetem is. A felújított Sas Palota (1909) Nagyvárad egyik szimbólumává vált. Nagyvárad legnagyobb kulturális eseményei a május eleji Varadinum és a Nagyváradi Ősz fesztivál októberben, melyekre sokan látogatnak az üdülésüket, utazásukat Erdélyben eltölteni kívánók is. |