Németbánya-Iharkút a Bakony hegységben lévő, a buxitbányászat miatt felszámolt település.
Ugyanakkor 2000-ben a művelésen kívüli bauxitbányában dinócsontokat találtak. Azóta ez a 85 millió éves lelőhely és a magyar ásatási munkák nemzetközi hírűvé váltak. Az Ősi Attila ajkai régész vezette expedíció tagjai eddig mintegy harmincféle gerinces állat (halak, gyíkok, kétéltűek, krokodilok, teknősök és elsősorban dinoszauroszok) maradványait ásták ki. Hazánk legkorábbi madárleleteit is ők fedezték fel. Az ölyv méretű madarak egy ősi, a kréta időszak végén kihalt csoportjába, az Enantiornithesek közé sorolhatók. Ez egy új faj, ezért a Bauxitornismindszentyae nevet kapta Mindszenty Andrea, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) professzorának, a bauxitkutatás jeles szakértőjének tiszteletére.
Néhány éve az expedíció tagjai a Bakonyban azonosították be a Hungarosaurus tormai páncélos dinoszauruszt is. A 4,5 méter magas, növényevő dinoszaurusz négy lábon járt, testét több száz páncélelem borította. A "bakonyi sárkány" a repülő hüllőkhöz tartozó, 3-4 méter szárnyfesztávolságú pteroszaurusz, a Bakonydraco galaczi fosszíliái is Iharkúton kerültek elő, hasonlóan, mint az Ajkaceratops kozmai csontjai. Az utóbbi elöl kis szarvval és papagájcsőrszerű szájjal rendelkezett. Ez a csapat lelt rá és azonosította be a tudományos világban eddig ismeretlen növényevő és mindenevő krokodilt, az Iharkutosuchus makadit. A csontok preparálása után derült ki, hogy a térségben éltek rhabdodontida dinoszauruszok is, melyek 2-2,5 méter hosszúak voltak, a hátsó két lábukon jártak és növényekkel táplálkoztak. Biztosan előfordultak itt a pulyka méretű, feltehetően tollas, ragadozó dinoszauruszok, a Pneumatoraptorok is.
A "dinóvadászok" a leletekből 2011 őszén kiállítást rendeznek.
|