Pápa

Pápa a Bakony és a Kisalföld peremén fekvő gazdag történelmi emlékekkel bíró város  (33.000 lakója van). Fontos közúti és vasúti csomópont.
Több településből alakult ki a város, amelynek egyik tulajdonosa a király, a másiké a Pápai család volt. (A utóbbiból vezetik le a város nevét, melynek első írásos emléke 1061-ből származik.) A királyi birtok a XIV. században a Garaiaké lett, akik várkastélyt építettek Pápán. 1527-ben Ferdinánd királyé a város, majd Enyingi Török Bálint kapta adományul. Ekkor építették ki a várkastélyt, a vári rendszer egyik legfontosabb erődítményévé. 1554-ben a Dunántúli Főkapitányság székhelyét is Pápára helyezték. A vár rövid ideig csak két ízben került török kézre. A királyi Magyarország egyik fő erődítménye a reformáció dunántúli fontos központjává is vált. Az egész Dunántúl egyik szellemi központjává emelkedő református kollégiumát 1531-ben alapították. Huszár Gál vándornyomdász fia Dávid Pápán nyomtatta ki a Heidelbergi Káté magyar kiadását 1574-ben. 1625-től 1633-ig is működött itt nyomda.

Az Esterházyak kezébe került a város a török hódoltság után. A Rákóczi szabadságharcban két évig a kurucok dunántúli főhadiszállása volt. A várat 1752-ben rombolták le. 1841-42-ben  a kollégiumban tanult Petőfi Sándor és Jókai Mór. A XIX. században főleg az iskolaváros szerepe jelentős, a textilgyárát 1901-ben alapították. A barokk Főtér kiemelkedő műemlékei közé tartozik az Esterházy-kestély, mely a középkori pápai vár maradványainak felhasználásával U alakú elrendezésben, késő barokk barokk stílusban épült 1783-84-ben Fellner Jakab és Grossmann József tervei alapján. A kastély felújítása 2000-ben kezdődött és 2011. május 21-én adják át a belső felújítást, melyben megelevenedik a barokk világ. Restauráltak nyolc festményt, két cserépkályhát és helyükre kerültek a korábban helyreállított eszközök, festmények. Elkészült az ősök csarnoka, a vörös szalon, a nádorterem és a nagy ebédlő az északi emeleti szárnyban. Kicserélték a nyílászárókat, restaurálták a falak festését, a stukkókat, lépcsőket, kárpitokat. (A külső felújítást is tervezik.) A benne lévő Könyvtár olvasóterme a Kastély kápolnájában működik, melynek felújításáért Európa Nostra-díjat kaptak. Parkja védett terület.

A Kastélytól délre helyezkedik el Fellner Jakab híres építésznek a legnagyobb szabású alkotása az 1774-tól 1783-ig felépült kéttornyos, klasszicizáló homlokzatú, copf stílusú római katolikus plébániatemplom. A templom belsejében a három kupola, a kórus, a sekrestye és oratórium freskóit Maulbertsch festette. A református templomot 1783-84-ben, a Bencés templom elődjét pedig 1737-42-ben építették.

Közép-Európa legrégibb kékfestő műhelyeinek egyike a Kluge-féle ipari műemlék üzem, mely 1956-ig működött. Ez a mai Pápai Kékfestő Múzeum. A református Egyházművészeti Múzeumot a Református Ótemplomban találjuk, míg a Pápai Református Gyűjteménynek (múzeum, levéltár, könyvtár) a gimnázium épülete ad helyet. Érdekes patikamúzeum a Gránátalma Gyógyszertár.

Az utóbbi időszak fő idegenforgalmi látványosságává váltak a Várkertben megépült sportcsarnok és sportpálya rendezvényei, valamint az uszoda és élményfürdő melletti ötcsillagos minősítésű nemzetközi kemping. A Várkertfürdőben három új csúszdát adtak át a közelmúltban, így a turbócsúzda 13 méterről magasról indul és 73 méter hosszan tekereg a medencéig. A 140 centiméter keresztmetszetű raftingcsúzdán a speciális úszógumival egyszerre kette, egymás mögött 90 méter hosszan haladva csúszhatnak le. A legmeredekebb kamikazecsúzda indítómagassága 10 méteren van és az utolsó szakasza szélsebesen repíti a medencébe a strandolókat. Hétre nőtt az új csúzdákkala Várkertfürdő óriáscsúzdáinak a száma.