Parajd Üdülés (Praid, Erdély, Románia)

Parajd Nepomuki Szent János só szobraAz üdülést, nyaralást, utazást a Parajdi-medencébe tervezőknek tudnia kell, hogy az „óriás sótartónak” is becézett Erdélyi-medence keleti pereme a Görgényi-havasok lábánál fekszik. A földrajzilag „Sóvidéknek” nevezett kis tájon belül jól elkülöníthető tájegység. Az üdülésen, nyaraláson, utazáson lévőknek érdekes, hogy az egyetlen tájegység Erdélyben, amely az ásványkincséről kapta a nevét. A XV. századtól a „székely só” bányászata munkát és megélhetést biztosított a vidék népének és ízt kölcsönzött a székelyföldi és az erdélyi ételeknek. A természeti érdekességek iránt fogékony üdülési, nyaralási, utazási csoportok résztvevőinek emlékezetes maradhat, hogy az itt található sótelepek sajátos felszínfejlődést és jellegzetes domborzati formákat eredményeztek. Európa legnagyobb sótartaléka, mely 1,2 km x 1,4 km átmérőjű, enyhén ellipszis alakú és 2.700 m vastag kősó. Erdély gazdagságának egyik legjelentősebb kincse.

Parajd nevezetességei:

Ismerkedjenek meg az üdülésen, utazáson lévők a sóbányászat itteni kialakulásával: A parajdi sóbányászat története a római korig vezethető vissza. Négy felszíni „sóvágást” és a környéken előkerült „L V M” (Legio V Macedonica) feliratú téglákat említenek az írott források. Töhötömnek, a honfoglaló magyarok egyik vezérének a kémei már jelentették, hogy Erdélyben sót „ásnak”. I. (Szent) István sószállító hajói 1003 után rendszeresen közlekedtek a Maroson. III. András király 1291-ben írt oklevelében található először a sóbányák királyi jogainak szabályozása.

A parajdi sóbányát az 1200-as években kezdték rendszeresen működtetni. Történetét végig kíséri a kiemelten fontos só bányászatának a joga, mellyel itt lépten-nyomon találkozhat az üdülésen, utazáson lévő. 1405-ben az uralkodó megtiltotta, hogy a földesurak saját birtokukon sóbányát nyissanak. II. Endre törvénybe foglalta, hogy a székelyek és szászok évente háromszor vihettek sót a bányából. 1463-ban Mátyás király megerősítette a székelyek szabad sóbányászati és kereskedési jogát. A székely nemesek az 1568-as tordai országgyűlésen kapták vissza a királytól a sóbányászati jussukat. 1585. évi országgyűlésen Parajd képviselte a sóaknát. 1661-ben Apafi Mihály sikeresen védte meg az erdélyi sóbányákat a törökök támadásaival szemben. Az ekkori adóösszeírásban Sófalva szerepel tulajdonosként. A sóbányászat 1714-től Habsburg kiváltság lett.

A közvetlen sóbányászat megkezdésének történetéhez tartozik az üdülések, nyaralások, utazások tagjainál, hogy a földalatti sóbányászat 1762-ben kezdődött a József-bánya megnyitásával. 1864-ben nyitották meg a Párhuzamos-bányát, mely az egyik legnagyobb mesterséges földalatti üreg Erdélyben (96 m magas, 40 m széles és 100 m hosszú). 1898-ban kezdték feltárni az Erzsébet-bányát. A középkori eredetű művelési technikát 1920 után a román államigazgatás újjászervezte. 1945-ben bevezették a robbantásos sókitermelést. 1947-49-ben nyitották meg a Dózsa György-bányát és a lovasfelvonót 1958-ban szüntették meg. Először keskeny-vágányú vasúttal, majd az 1970-es évektől teherkocsikkal szállítják ki a sót a bányákból. 1980-ban új bányaszinteket nyitottak, így a Telegdy-bányát. Ma 320 m mélyen folyik a termelés.

A gyógyüdülésen lévőknél fontos, hogy a földalatti légúti betegek gyógykezelési részlegét az 1980-as években rendezték be 120 m mélyen. A bejárattól 1.250 m hosszú tárón vezet az út a bányatermekig. A 2 évestől a 60 éves betegekig napi 4 órát tartózkodnak lent, ahol szakápolók irányításával vesznek részt a kezeléseken. Megállapítható, hogy 3-4 alkalom után csökken az asztmatikus krízisek száma és intenzitása és megszűnik a száraz köhögés. 1993-ban szentelték fel a Nepomuki Szent János földalatti kápolnát. A szent szobrát Szekeres Lajos nyugdíjas sóbányász faragta ki sóból 1999-ben. A földalatti kápolna előtt ekkor készült el a millenniumi kereszt is, mely az ezeréves magyar államiságot jelképezi.

A faluban érdemes még felkeresni az üdülések, nyaralások és utazások tagjainak Áprily Lajos (1887-1967) költő emlékházát, a Sószorost, a Sószakadékot, Rapsóné várát, valamint a júliusi Székelyföldi Tánctábort és a nemzetközi káposztatöltő fesztivált szeptemberben.



NetProfi Honlap Kapcsolat Adatvédelem | Oldaltérkép