| Pécs (Magyarország, Hungary)Pécs megyei jogú város, Baranya megye székhelye a Dráva-menti síkság és a Baranyai-dombság északi szélén, a Mecsek hegység déli lábánál helyezkedik el. (Lakóinak száma kb. 170 ezer.)
Pécs kétezer éves múltját a négy évszázados római uralomtól számítják, amikor Sopianae-nak hívták. Pannónia római tartomány keleti részének volt a fővárosa. Itt találkozott öt nagy római kereskedelmi és hadiút. Pécs területén több ókeresztény emlékre leltek a régészek a IV. századból. Az emlékek 2000 óta az UNESCO világörökség részét képezik. A Cella Septichora Látogató Központ 2007 óta látogatható. A sírkamrák a föld alatti, eredeti helyükön tekinthetők meg. A székesegyház altemploma is római alapokon nyugszik. Valószínűleg az ókeresztény templomokról, kápolnákról kapta az „öt templom városa” (Quinque Basilicae, németül Fünfkirchen) nevet.
Szent István 1009-ben alapított katolikus püspökséget Pécsen. I. László király 1093-ban kelt oklevelében találkozunk először a Pécs elnevezéssel. 1367-ben Orbán pápa – Nagy Lajos király felterjesztésére – aláírta hazánk első egyetemének, a pécsi egyetemnek az alapító oklevelét. Ezt követően többször tartottak Pécsen országgyűlést. 1440-ben itt nyílt meg Magyarország első közkönyvtára. Janus Pannonius (Csezmiczey János) költő pécsi püspöksége idején Pécs volt a humanista szellemiség egyik központja.
Az itáliai és német kereskedők révén a középkorban Pécsen keresztül bonyolódott a nyugatról Bizánc felé irányuló forgalom. Pécs erős városfala nagy területet vett körül, így a püspökvárat és környékét is. Az akkor még bővizű Tettye-patak mellett gabonaőrlők, posztóverők, fűrész- és lőpormalom és tímár üzemek alakultak ki.
143 évig - 1543-tól 1686-ig – Pécs a magyar török hódoltsági terület legnagyobb városa volt. Területén a törökök aránylag nagy építkezéseket folytattak: több mecsetet, dzsámit, minaretet, imaházakat, iskolát, főiskolát (medresze), kolostort és fürdőket építettek vagy más célú épületeket átalakítottak. Több ma is idegenforgalmi látványosság. A török kiűzése után csak lassan indult meg Pécs újabb fejlődése. A püspöki földesúrral a város polgársága hét évtizedig harcolt az önállóságáért a XVIII. században. 1780-ban lett szabad királyi várossá. Ekkor épültek barokk épületei. A XIX. század második felében indította el a Duna gőzhajózási Társaság a mecseki kőszénbányákat, 1857 és 1913 között öt vasútvonal épült és ekkor kezdte meg működését több könnyűipari üzemmel együtt a Zsolnay-féle majolikagyár. Fontos Pécs és környékén a szőlőtermesztés, híres boruk a cirfandli.
Egyetemein magas színvonalú tudományos munka és képzés folyik. Pécs mai fő látnivalói: a Janus Pannonius Múzeum, a Pécsi Bazilika és Kincstára, a Csontváry Múzeum, a Vasarely Múzeum, az Amerigo Tot kiállítás, a Természettudományi Múzeum, a Zsolnay Kulturális Negyed és a Modern Képtárak. Világörökségi helyszín az Ókeresztény sírkamrák. Az Országos Színházi Találkozó évenkénti megrendezése a művészeti élet fontos eseménye.
Minden generáció számára a látnivalók széles skáláját kínálja a mediterrán hangulatú Pécs az üdülés, nyaralás résztvevőinek. 2010-ben Európa kulturális fővárosa volt. Vonzó program lehet a kirándulás és kerékpározás a Mecsekben és a Mecsextrém Kalandpark meglátogatása. |
| |