Pozsony Szlovákia fővárosa, lakóinak száma 400 ezer.
Pozsony környékén már a kőkorszakban is éltek emberek. Vadászok és földművesek telepedtek le a neolit időszakban. A Kr. előtti évszázadban kelta törzsek tűntek itt fel. A Duna mellett Pozsony már akkor is kereskedelmi és forgalmi központ volt. Később a rómaiak felügyelték a Várhegyet, majd a birodalom bukása után az avarok, frankok, majd a szlovák és bajor telepesek népesítették be. Az Árpádok az elsők között itt hoztak létre várispánságot.
Az 1200-as években főleg a német nyelvű bajorok érkeztek. Pozsonyban még ma is jelentős számú lakos beszél a szlovákon kívül németül és magyarul. III. Endre magyar király 1291-ben nyilvánította Pozsonyt szabad királyi várossá. Mátyás király 1467-ben itt alapította meg Közép-Európa első egyetemét, a Pozsonyi Akadémiát. Buda eleste után, 1541-től Pozsonyban koronázták a magyar királyokat és 1848-ig itt tartotta a magyar országgyűlés az üléseit.
Mária Terézia viszonylag sok időt töltött Pozsonyban, ezért több főpap, nemes és gazdag polgár emeltetett Pozsony óvárosában palotát. A várat Mária Terézia építtette át 1761-ben. 1776-ban nyitotta meg kapuit a német színház, majd négy évvel később Ráth Mátyás kiadta az első magyar nyelvű újságot. A későbbiekben Pest és Buda vette át a vezető szerepet. Az első magyar felelős minisztérium 1848. április 7-én a pozsonyi Prímás-palotában alakult meg. Az első világháború után a létrejövő Csehszlovákia egyik legfontosabb városa lett, a szlovák rész fővárosa. A keleti blokk összeomlása óta a Szlovák Köztársaság fővárosa.
A pozsonyi Vár a 74 méter magas dombon emelkedő háromemeletes, szabályos négyszög alakú együttes, a város koronája. Mária Terézia után papnevelde és katonai központ működött a várban. 1811-ben felelőtlen tűzgyújtás miatt szinte az egész vár leégett. Egyetlen épen maradt része a második világháború befejezéséig kaszárnyaként funkcionált. Az utóbbi évtizedekben felújították.
Pozsony másik szimbóluma a Mihály-kapu. A hófehérre meszelt, erőt és eleganciát sugárzó kaput a Michalská ulicában találjuk, nevét Szent Mihályról kapta. Ez az egyetlen megmaradt óvárosi kapu, amely annak idején a városbástya jelentős őrtornya volt. Magassága 51 méter, alapépítménye gótikus, felső része reneszánsz, bronzkupolája pedig barokk.
A híres Prímás-palotát Batthyány József építette a francia klasszicizmus stílusában. A palota dísztermében írták alá 1805-ben a pozsonyi békét, itt tartotta ülését az utolsó magyar rendi országgyűlés. 1848 telén Görgey Artúr tábornoknak itt volt a főhaszállása, majd fél évvel később Haynau itt írta alá az aradi vértanúk, a magyar szabadságharc főtisztjeinek halálos ítéletét.
A Pozsonyban nyaraláson, üdülésen vagy kiránduláson lévőknek ajánljuk még megtekinteni a felújított koronázási templomot, valamint a Óra Múzeumot. |