Ráckeve a Csepel-sziget déli részén az Ős-Duna hordalékkúpjain, enyhén hullámzó tájon terül el. A Duna áradásai a Csepel-sziget alsó részén fekvő területein termékeny iszapot terített le, ahol dús füvű legelők alakultak ki. A Duna ráckevei ágát szabályozták és zsilipeket építettek. Így megszűnt az árvízveszély és a "Kis-Duna" tószerűvé váló vízi paradicsommá alakult, homokos strandjai hosszan elnyúlnak a Duna partján.
Ráckeve a bronzkor óta lakott, az Árpád-házi uralkodók kedvelt vadászterülete volt. A szerb lakosság betelepülésével virágzása 1440 körül kezdődött. Ők építették a ma is építészeti különlegességnek számító gótikus Boldogasszony-templomot. A török után az egész Csepel-sziget, így Ráckeve is a törökverő Savoyai Jenő birtokába került, ahol a kastélyát is felépítette. A 18. században német telepesekkel háromnemzetiségűvé (magyar, szerb és német) vált a Ráckeve. Nagy felemelkedést jelentett, hogy a millennium időszakában a régi fahíd helyett vasból épített, állandó híd készült. Ma a híd választja el az óvárost az újteleptől. Ekkor építették az új, szecessziós stílusú városházát is. Érdemes megcsodálni Árpád nagyfejedelem egész alakos bronz szobrát is.
Ráckeve legimpozánsabb épülete a helyreállított a világi barokk stílusú Savoyai-kastély, melyet a bécsi Belvedere-kastély építésze, Johann Lucas von Hildebrandt tervezett 1702-ben. Az 1722-ben befejeződött építkezés munkálatait a salzburgi építőmester, Mayerhoffer András irányította. Az épület centrumában a nyolcszögű díszterem áll, melyet rézburkolattal fedtek. A kupola előtti terasz korlátján mitológiai alakok szobrait figyelhetik meg az üdülések részt vevői. A középső szobor vélhetően az építtető Savoyai Jenő herceget ábrázolja. Olasz hatást tükröznek a kastély homlokzati részletei, a belső udvar fái védettek. A Dunára nyíló oldalszárnyakat 1750-ben istálókkal zárták le. Savoyai Jenő halála után a birtok a Habsburg-házra szállt, majd a 19. században elveszítette funkcióját. Az állami tulajdonban lévő kastélyt az 1970-es években kezdték felújítani, megmentve ezzel a végső pusztulástól. Jelenleg kastélyszállóként működik. Ma a beüvegezett kocsifelhajtó a dísztermek előtere, az oldalszárnyakban vannak a vendégszobák, míg a konyha és az étterem a pincébe került.
Az üdülésen, nyaraláson lévők kedvelt kiránduló helyei a várost kettészelő Duna, az Angyal-sziget, a Senki-sziget és mögötte a Kerekzátony-sziget. Az ide érkezők hódolhatnak a legkedveltebb vízi sportoknak, horgászhatnak és kiváló vizű a termálfürdő, ahol a csúzdapark izgalmas élményt jelent. Minden év augusztusában rendezik meg Ráckevén a nemzetközi folklórfesztivált az egyedülálló vízikarnevállal. A Kis-Duna szinte életre kel, ahogy a lampionokkal díszített csónakok és hajók hada végigvonul. Nyáron hangulatosak a szabadtéri színházi előadások, a koncertek és a táncházak.
Ráckeve őrzi a magyar, német és szerb nemzetiségek közös kulturális örökségét.
|