| Rijeka (Fiume) Üdülés (Horvátország)Rijeka (Fiume) Horvátország harmadik legnagyobb városa (170 ezer lakos), mely hamisíthatatlan közép-európai hangulatot áraszt. Fiume nevét az itt tengerbe ömlő kis folyóról kapta. Közigazgatási centrum és az ország legnagyobb kikötője, ahová sűrűn érkeznek hajók az afrikai országokból, a közel-keletről és Európából. Közúti és vasúti csomópont, ipari üzemei közül kiemelkedik a nagy hajógyára és az olajfinomítója. Magyarországra innen indul az ún. Adria-olajvezeték. Rijekát a nyílt tengertől a Kvarner (Quarnero)-öböl szigetei és az Isztriai-félsziget választják el és északról a Karszt-hegység csúcsai (legmagasabb a Velebit, 1758 m) határolják.
Sok magyar vonatkozása van a városnak. Először Mária Terézia csatolta Magyarországhoz 1779-ben. A napóleoni háborúk után 1822-ben I. Ferenc király csatolta vissza a várost hazánkhoz. 1848-ban a lakosság támogatta a szabadságharcot, nemzetőrcsapatot is toborzott. Az 1868-as magyar-horvát kiegyezés eredményeképpen Fiume néven a város Magyarország számára biztosított tengeri kikötőt és tengeri kijáratot, cserébe Horvátország megkapta Pozsega, Szerém és Verőce magyar vármegyéket. A kiegyezés után a közel 60 ezer lakosra duzzadt Fiume Budapest után a leggyorsabban fejlődő várossá vált. A magyar koronához tartozó városok közül itt volt a legmagasabb az életszínvonal. Fiume földrajzi fekvésénél és történelménél fogva a különböző kultúrák találkozóhelyévé vált, lakói több nyelven is beszéltek. 1990-től Rijeka (Fiume) Horvátországhoz tartozik.
Rijekában az erőddel megkoronázott Trsat-hegy és a belvárosi utcák vonzzák a turistákat. A magyar turisták szinte otthon érzik magukat, mivel a város akkor épült ki, amikor hazánk szerves részét képezte. Rijeka „Váci utcája”, a Korzó a kikötő bővítésekor feltöltött tenger helyén van. A Korzó felénél álló, sárga épületet Óratoronynak is nevezik. Egyik fő nevezetességének számít a Mária Mennybemenetele-templom, mely nyolcszög alaprajzával a barokk templomépítészet monumentális csodája. Az Ivan Zajc Nemzeti Színházat 1884-ben adták át a historizmus jegyében. A Piac vagy Vásárcsarnok három épületéből az egyik a halpiac, ahol az itteni régió 100 ehető halfajtája található meg. Fontos találkozóhely volt régen a Modello-palota. Gazdag ikonjaival a Szent Miklós szerb ortodox templom 1786-ban épült. Az egykori farakodó kikötőt még ma is a „vasminiszterről”, Baross-kikötőnek emlegetik. A Jadrolinija kishajó kikötőben gyönyörködhetünk a tengeri vitorlásokban. 1854-ben látogatott Fiumébe feleségével I. Ferenc József, azóta nevezik az egyik teret Erzsébet térnek. A Zsinagóga 1902/4 között épült fel, melyet a nácik 1944-ben robbantottak fel. Az Egyetemi- könyvtár épületében Fiume leghíresebb festőjének a képei láthatók, a Modern Képtárban tartanak időszaki kiállításokat. Az egykori Városháza épületében székel a helyi Rádió. A város védőszentje Szent Vitus (Vid) tiszteletére szenteltek templomot és érdekes a Jezsuita kolostor. A valamikor Fellegvárban van ma a Bíróság, a volt Villa Giuseppe épületében a Levéltár, a régen Kormányzósági Palotában helyezték el a Hajózási és Történelmi Múzeumot. A Városi Múzeumban mutatják be a város történelmét.
A Rijekában üdülők körében híres a februárban egy hétig tartott és az ország legnagyobb ilyen jellegű rendezvénye, a rijekai farsangi ünnepségsorozat, amikor díszes jelmezekben vonulnak fel a résztvevők. Májusban rendezik meg a Európa Kis Színházai Fesztiválját, majd július elejétől augusztus végéig kétévenként a Művészeti Biennálét.
|
| |