Rouen, az egykori Normandia fővárosa, a Szajna partján épült 150 ezres város. Sokak szerint a múzeumok és templomok városa. Több impresszionista festő dolgozott itt, például Claude Monet is a közeli kis falucskában, Givernyben telepedett le.
Rouent, a kis gall települést a rómaiak Rotomagnusnak nevezték, majd 841-ben fosztották ki a normannok. Rollon norman vezér három évtized múltán ismét leigázza Rouent. A 11. századtól az angolok, a normannok és a franciák hadakoztak Rouen és környéke birtoklásáért. 1419-ben angol fennhatóság alá került, a győztesek 1431. május 30-án a piactéren, a Place de Vieux-Marchén boszorkányként elevenen megégették Szent Johannát, azaz Jeanne d'Arcot. 30 év múlva került újra Rouen a franciákhoz. 1940-ben a németek rohanták le és gyújtották fel, ugyanakkor a legnagyobb csapást a szövetségesek légitámadásai okozták, amikor a történelmi városnegyedet szinte teljesen megsemmisítették. Komoly erőfeszítéssel helyreállították az óváros épületeit.
A Place de Vieux-Marche túloldalán középkori házak között ma is üzemel az 1435-ben alapított Koronához címzett fogadó, Franciaország ódon vendégháza és kocsmája. A közeli sétálóutca felett ível át a Nagy Óra tornya (Gros Horloge). A hatalmas, arany számlapos, 1447 óta működő és gazdagon díszített időmérő szerkezet a város egyik jelképe. A roueni Notre-Dame-ot a 13. század elején kezdték építeni, melyet csak 1530-ban fejeztek be, így látható rajta a gótika minden stílusjegye. Az 56 méter széles homlokzatból a 14. század végére elkészült a két oldalsó rész, a nagy szoboralakok és a domborművek. Később többször átépítették, restaurálták, nyugati homlokzatát Clode Monet festette ki. A világhírű impresszionista nemcsak kipingálta, hanem többször le is festette az épületet, különféle színekkel igyekezett visszaadni a dóm szépségét és nagyságát. Rouen jelentős templomai az egymástól 200 méterre található Saint-Ouen és a Saint-Maclou. Mindkettő kiválóan tükrözi a klasszikus és a késő gótika stílusjegyeit.
A Rouen Szépművészeti Múzeumban (Musée des Beaux Arts) látható az ország egyik leggazdagabb festmény gyűjteménye, amelyben Monet a székesegyházról készült egyik képe mellett Velazquez és Rubens alkotásai is megtalálhatók. A kiállított 1.800 festmény közül különösen jelentős az állandó flamand kiállítás.
A Foch téren találjuk a 16. században épített, a gótika remekének tartott homokszínű igazságügyi palotát, mely eredetileg Normandia kincstára számára épült. Legszebb része a díszudvar 66 méter hosszú homlokzata, látványos ablakokkal.
Rouentől 60 kilométerre van az aprányi falucska, Giverny, ahol élt és dolgozott több mint negyven éven át az impresszionizmus egyik legnagyobb alakja, Claude Monet. A művész a birtok megvásárlása után Giverny házát többször bővítette. A rózsaszín, almazöld ablakokkal, zöld növényekkel gazdagon befuttatott házfalai távol-keleti művészek grafikáival, metszeteivel van tele. Műterme először a földszinten volt, hálószobája az emeleten, később a főépület mellett építette meg kora modern műtermét. (Ma ajándékbolt.) A ház parkjában van a kis tó, a bambuszos sziget, a japán híd és a legkülönböző színekben pompázó virágok. A vízililiom, az azálea és a glicínia Monet több művéhez adtak ihletet.
Claude Oscar Monet 1840-ben született Párizsban. Kereskedő édesapja szerette volna, ha fia is követi a szakmában, de Monet már gyerekkorában tudta, hogy ő festő lesz. Le Havre-ban kezdte meg tanulmányait a művészeti szakközépiskolában. Később Párizsba költözött. Képeit sokáig nem értékelte a nagyközönség. 1880-tól vált ismertté, mivel ekkor kezdte festeni sorozatait, amelyeken az időjárás változásait is ábrázolta. A művész népes családjával - neki két gyermeke volt, második nejének az első házasságából hat - 1883 tavaszán előbb a szomszédos Vernonban, majd Givernyben telepedett le. 1926-ban itt is hunyt el.
Monet házának főbejáratától nem messze lévő múzeumban a posztimpresszionista Pierre Bonnard képeit mutatják be.
|