Siófok üdülés (Balaton, Dunántúl, Magyarország)

Siófok a Balaton legforgalmasabb városa (23.500 lakosú, mely a nyári főszezonban többszörösére nő). Az utazásoknál fontos, hogy a város megközelíthetőségét nagyban segíti az M7-es autópálya, a korszerű vasútvonal és a legnagyobb forgalmú balatoni hajókikötő. A Balaton lecsapolására is használt Sió-zsilip a kikötő folytatását képezi.

Ma 17 km-es Siófok partszakasza. Itt 1878-ban épült meg az első fürdőház. Az 1885. évi parcellázás után gyorsult fel Siófok fejlődése, a Sió és a Hullám Szálló (1893) megépült. Budapest viszonylagos közelségének, az üdülésre, strandolásra kiválóan alkalmas vízpartnak és a jó közlekedésnek köszönhetően a két világháború között Siófok lett a Balaton leglátogatottabb nyaralási- és szórakozóhelye. Római katolikus temploma 1903-ban, míg a Siófok jelképévé vált és a központjában emelkedő 45 méter magas víztorony 1912-ben épült. A második világháború után - az összes balatoni települést figyelembe véve - itt volt a legtöbb nyaralási célzatú építkezés és közművesítés. Siófok lett a Balatoni hajózás, halászat és meteorológiai előrejelzés központja. Az új kor terméke az Oulu parkban lévő szép, faszerkezetű evangélikus templom.

Siófok szülötte Kálmán Imre „az operett királya”, akinek a szintén a város szülötte Varga Imre szobrászművész állított emléket a Millenniumi-park Zenepavillonjában felállított Kálmán Imre szoborral. Kálmán Imre szülőházában emlékmúzeumot rendeztek be. Az Ásványmúzeumban mutatják be a Kárpát-medence ásványait. A székesfehérvári székhelyű Kodolányi Főiskola kihelyezett tagozata Siófokon is működik.

Történelme

Siófok környéke már az ősidők óta lakott település. Erre utalnak az ásatások során talált putrilakások, tűzhelyek, pattintott kőszerszámok, kőedények, vas- és bronteszközök és a kelta pénzek. Siófon vezetett át az Arrabonából (Győr) Tricianán (Ságvár) keresztül Sopianaeba (Pécs) vivő római út. Galerius római császár zsilipet is építtetett a Sió csatorna torkolatánál. Fuk, Fok néven a tihanyi alapítólevélben (1055) találkozunk először Siófok nevével. A „granárium dombon” megépített török erőd védte a siófoki hadikikötőt, melyet a kuruc időkben Vak Bottyán is használt a Sió-vonal kiépítésekor. Az itatóspapír elterjedése előtt a siófoki parti fövenyből nyert finom homokkal szívatták fel a tintát. 1849-ben Siófok környékén – útban Komárom felé - kelt át Noszlopy Gáspár somogyi gerillacsapatával az északi partra. 1861-ben épült meg a Budapest – Székesfehérvár – Siófok – Nagykanizsa vasútvonal.