| SopronSopron város (53.000 lakosú) a Dunántúl északnyugati részén, a Soproni-hegység és a Fertő tó között, az Ikva-patak partján fekszik közel az oszták-magyar határhoz, az Alpok lábánál fekszik. Győrön át Budapesttel, majd a 84-es úton a Balatonnal van összeköttetésben. A Győr-Sopron-Ebenfurt-i (GySEV) magán vasútvonal jelentős teher- és személyforgalmat bonyolít le Ausztriával. Közelében a gyógyvizéről ismert Balfi gyógyfürdővel Sopron hazánk egyik leglátogatottabb üdülővárosa.
Sopron római kori neve a kelta eredetű Scarbantia volt. Az illíreket és keltákat i.u. a rómaiak követték. Sopron környékén haladt át a Carnuntum (Alsó-Ausztria) és Pannónia keleti részének fővárosa, Aquincum közötti hadiút, amely keresztezte a Földközi-tenger és az Észak-Európa között húzódó „Borostyánkőutat”. A római uralom négy évszázada alatt fejlett városi élet zajlott a mai belváros területén, az amfiteátrumot pedig a Bécsi-dombon építették fel. A városfal északi kapujának alapjait 1967 és 1970 között tárták fel. Itt található az első mérföldkő, amelytől a következővárosig mérték a távolságot. A rómaiak 433-ig voltak Sopronban.
Sopronban favázas sáncot találtak a honfoglaló magyarok a X-XI. században. Sopron mai nevét az ómagyar Suprun személynévből vezetik le. A XIII. században nyugat felé innen szállították a fontos kiviteli cikket, az erdélyi sót. 1297 és 1339 között épült fel a középkori soproni vár fala. A város birtoklásáért többször nagy harcok dúltak a XIII. század közepén. IV. László királynak sikerült Sopront véglegesen visszafoglalni, ő emelte városi rangra 1277-ben. Később vámmentességet, országos vásár tartási és árumegállítási jogot kapott Sopron.
Csak a Bécs felé tartó török hadak dúlták fel Sopron környékét 1529-ben. A Habsburg-ellenes harcok során Bocskai István ostromolta, majd Bethlen Gábor foglalta el a várost. Hosszú éveken át békésen fejlődött Sopron. 1750 körül tárták fel Brennberg-bányát, az első magyar szénbányát. 1809-ben foglalták Napóleon hadai. Továbbra is jó fizetőeszköznek bizonyult a soproni bor. A korán megerősödött városi polgárság pezsgő kulturális életet alakított ki. Magas színvonalú iskoláit távolabbról is látogatták. Sopronban tanult például Faludy Ferenc, Batsányi János, Dukai-Takács Judit, Berzsenyi Dániel, Eötvös Károly és ott dolgozott, alkotott Széchenyi István, Gyöngyösi István és Petőfi Sándor is. Országos elismertséget ért el az 1790-ben alakított Líceumi Magyar Társaság.
Trianon után 1921-ben népszavazáson döntött Sopron lakossága a Magyarországhoz tartozás mellett, ezért érdemelte ki „a leghűségesebb város” titulust. Erdészeti, faipari és bányászati felsőoktatási intézménye és óvónőképzője országos, illetve dunántúli beiskolázású. Múzeumai közül kiemelendő a Soproni Múzeum, a Patika Múzeum, a Római Kőtár, az Evangélikus Gyűjtemény és a Központi Bányászati Múzeum.
Sopron természeti környezete, alpesi levegője, kilátói, erdős területei, borvidéke és kulturális értélei teszik az üdülés, nyaralás egyik legkedvelebb helyévé Magyarországon.
|
| |