| Szeged (Magyarország, Hungary)Szeged megyei jogú város, a Tisza mellett, a Dél-Alföld legnagyobb gazdasági és idegenforgalmi központja. (Lakóinak száma 163 ezer.)
Már 20 ezer éve lakott hely volt Szeged és környéke. Az újabb kőkorszakban a „Kőrös-kultúra képviselői lakták. Később az illírek, kelták és szarmaták éltek a Tisza mellett. Valószínűleg itt alakult ki Attila hun birodalmának a központja az i. sz. V. században. A népvándorlás során a gepidák, majd az avarok szállták meg ezt a területet. A zsombékos terület száraz „szigetein” a magyar honfoglaláskor települések alakultak ki. A terület fejlődéséhez a tiszai átkelőhely járult hozzá. A rómaiak (Partiscum) a Maroson és a Tiszán szállították a sót délre. Szeged nevének első okleveles említését 1183-ban, III. Béla rendeletében találjuk, melyet a szegedi sótárosokhoz intézett. 1222-ben az Aranybullában is említik Szeged sótároló és elosztó központi szerepét. A királyi város fejlődését a tatárjárás visszavetette. IV. Béla idején kezdték építeni a szegedi várat, melynek várnagya lett a csongrádi főispán. 1396-ban Szegednél gyülekeztek Zsigmond király hadai és innen indultak a nikápolyi csatába. Az 1405-ös törvény értelmében fallal erősítették meg Szegedet. 1448-ban és 1456-ban Hunyadi János is Szeged környékén gyűjtötte össze hadait a török ellen, így a nándorfehérvári győzelemnél 60 ezer szegedi is harcolt. 1458-ban Mátyás király országgyűlést tartott Szegeden. Zápolya János Dózsa György fejét küldte elrettentésül a városban és Szeged alatt várakozott Zápolya János erdélyi vajda hadserege, míg a mohácsi mezőn II. Szolimán szétverte a magyar királyi hadakat. Ezután Szegedet is felgyújtották és kirabolták a török seregek. Szeged török megszállása 1543-ban kezdődött 1686-ig tartott. A szultáni birtokok központja volt. 1719-ben III. Károly elismerte Szeged szabad város jogait.
A szegedi piarista gimnázium 1721-ben kezdte meg oktató tevékenységét. 1801-ben alakult meg az első szegedi nyomda, majd - Széchenyi Istvánnal a fedélzetén – 1833-ban érkezett meg Szegedre az első gőzhajó. 1847-ben megkezdődött a vasútépítés. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban Kossuth lelkesítő beszédére 7 ezer fős nemzetőrséget állítottak ki. Kossuth szabadon bocsátotta a szegedi várban fogva tartott 500 olasz hazafit. 1849 júliusában egy időre Szegedre költözött a forradalmi kormány.
1879. március 12-én a hatalmas tiszai árvíz szinte az egész várost elmosta. A lerombolt város helyreállításában nagy szerepet játszott a nemzetközi segítség. Az újjáépítés során kapta Szeged a mai rendezett városképét. Az első világháború után francia és szerb csapatok szállták meg Szegedet és itt építette ki Horthy Miklós seregét.
Elsősorban könnyűipari üzemek alakultak Szegeden és nagy jelentőséggel bírt, hogy a két háború között alapított Szegedi Tudományegyetem mellett megkezdte oktató munkáját az Orvostudományi Egyetem is. Az előbbiben dolgozta ki Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas tudós a C-vitamin előállítását. Több kutatóintézet is az oktatás-kutatás szolgálatában áll.
A Szegedi Móra Ferenc Múzeum gyűjtőmunkája 1888-ban kezdődött és az 1896-ra elkészült Közművelődi Palotában egy év múlva nyílt meg az első kiállítás. 1950-ben választották szét a Somogyi Könyvtártól a múzeumot, mely ekkor kapta Móra Ferenc nevet. Szeged kiemelt idegenfogalmi látványossága a neoromán Fogadalmi-templom (1929). Az előtte lévő téren 1933-tól rendezik évente a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásait. A barokk stílusú, copf toronysisakú görögkeleti szerb templom 1773-tól 1778-ig épült. A szegedi Színházban opera társulat is működik. A fenteken kívül még több látnivaló fogadja a Szegedre látogatókat.
|
| |