Székelyudvarhelyi üdülés (Odorheiu Secuiesc, Erdély, Románia) Az üdülésre, nyaralásra és utazásra Székelyudvarhelyre készülőknek ismerniük kell, hogy a város a Nagy-Küküllő folyó bal partján, a Hargita nyugati nyúlványai völgyében épült. Székelyudvarhely Hargita megye megyei jogú városa, a Székelyföld központja. A lakosság 96 százaléka magyar, így a „legmagyarabbnak” tartott erdélyi nagyváros. (Lakóinak száma 37 ezer.)
Székelyudvarhely nevezetességei
Az üdülések, nyaralások, utazások résztvevői szívesen ismerik meg, hogy a várostól északkeletre találhatjuk a János Zsigmond által 1561-ben építtetett Csonka- vagy Székelytámadt-vár romjait. A város központjában lévő Szent Mihály-hegyen épült a XIV. században egy katolikus templom, melyet 1563-tól 1600-ig fölváltva használtak a katolikusok és a reformátusok. 1788-ban építettek új templomot a katolikusok a régi helyébe. Az üdülésen, nyaraláson, utazáson itt tartózkodók városnéző programjának részét képezi a város főtere, melyet kettéoszt az 1781-ben épült barokk-klasszicista stílusú református templom. Mellette láthatjuk Orbán Balázs egész alakos szobrát (1995). A millennium évében, 1896-ben épült a mai Városháza eklektikus épülete. A Vasszékely bronzszobor az I. világháborúban elesett székelyeknek állít emléket. A Szent Miklós-hegyen áll a barokk és klasszicista római katolikus templom (1793). A katolikus Tamási Áron Gimnázium épülete mellett láthatjuk a névadó bronzból készült szobrát (1993). 2004 májusában avatták fel a magyar-székely történelem tizenhárom kiemelkedő alakját megjelenítő szoborparkot. Székelyudvarhely kitűnő helytörténeti és néprajzi kiállítása látható a Haáz Rezső Múzeumban. Tompa László (1883-1964) költő tiszteletére emlékház működik. Évente júliusban tartják a Míves Emberek Sokadalma kirakodóvásárát, mely 2002 óta a Székelyudvarhelyi Ünnepi Játékok nevet viseli. Az üdülésen, nyaraláson résztvevők nagy számát vonzzák a játékok.
A várostól nem messze találjuk Szejkefürdőt (Seiche), ahol kettős kopjafa alá temették el Orbán Balázst (1830-1890) a székelyek híres folkloristáját és útleíróját. Leghíresebb munkája a hatkötetes „A Székelyföld leírása” című könyve. A szintén közelben lévő Farkaslakán (Lupen) született Tamási Áron (1897-1966). Az emléktáblával megjelölt szülőházában emlékszobát rendeztek be, sírja pedig a falu szélén lévő templom dombján van. Kvarcit síremlékét a helyszínen faragta ki Szervátiusz Jenő és Tibor 1972-ben. Farkaslakától 16 km-re találjuk a fazekas művészetéről híres Korond települést. Székelyudvarhely és környéke egy kicsit az üdülések, nyaralások és utazások magyar tagjai zarándokhelyének is tekinthető. TöténelmeIsmerkedjenek meg röviden az üdülések, utazások tagjai a város történetével: Székelyudvarhely a XIII. századtól jelentős település. Nagy Lajos király 1357-ben itt tartotta azt az országgyűlést, mely a székelyek és Erdély több várának a jogi helyzetét tisztázta. Valószínűleg Zsigmond emelte városi rangra. Az erdélyi fejedelmek is minden kiváltságot megadtak a városnak. 1876-ban Székelyudvarhely lett az akkor alakult Udvarhely vármegye székhelye.
Az oktatásügy, nyelvészet és vallástörténet iránt fogékony üdülésen, utazáson lévők érdeklődését válthatja ki, hogy 1689-ben már iskola működött a városban, melyet a jezsuiták gimnáziummá fejlesztettek. Itt a jezsuitáknak nyomdájuk is volt. A város református kollégiumát gróf Bethlen János alapította 1670-ben, melyben tanult Cserei János (1668-1756) csíki királybíró, Orbán Balázs, a „legnagyobb székely”, Benedek Elek népmesegyűjtő és Barabás Miklós festőművész is. Mellette a református kollégium új, magyaros-szecessziós épülete áll (1912), ahol a Benedek Elek Tanítóképző kapott elhelyezést. Elé Benedek Elek bronzszobrát állították fel (1991). 1705-től Székelyudvarhelyen kolostorukban ferences szerzetesek is éltek. Itt írták 1528 körül a „Székelyudvarhelyi kódex” néven ismert és a városban található nyelvemlékünket, a Judit könyvét. |