|
Székesfehérvár
Székesfehérvár Fejér megye székhelye (110.000 lakosú) város. Budapest és a Balaton, a Móri-árok az ásványi kincseivel, a Velencei-hegység, a Velencei-tó és a Mezőföld közelsége kedvező feltételeket biztosít a kereskedelmi és közlekedési centrum szerepére a Kelet-Dunántúlon. Az M7-es autópálya és korszerű vonatközlekedés jó megközelíthetőséget jelent Székesfehérvárnak.
A mai város környékét az ősidőkben nagy kiterjedésű mocsárvilág övezte, így alakult ki a jól mocsárvára. Területén több ezer év óta élt az ember. A közelében található Tác-Gorsium római település. Alapítását a város Géza fejedelem hatalomra jutásától, 972-től eredezteti. Alba Regia újkori latin nevét a középkorban kapta, amelyben szereplő fehér szó a keleti nomád népek hagyományai szerint „uralkodó, szabad” népet és várost jelentett. Innen eredeztethető a szótani formamódosulásokon keresztül a székváros jellegű Székesfehérvár név.
Székesfehérvár környékén alakult ki a honfoglaló Árpád vezér és törzsének szálláshelye, majd az állami szervezet központja. I. István fallal öveztette a várost, felépítette az első székesegyházat (1018-1038) és a királyi palotát. Kiváltságokkal ruházta fel. 1527-ig itt koronázták a királyokat és az uralkodóház tagjaival együtt Székesfehérvárott temették el. Itt őrizték az ország levéltárát, kincstárát, a királyi trónt, a koronát és az ékszereket. A székesegyházban 43 királynak helyezték fejére a koronát. A mai Középkori Romkert nemzeti zarándokhelynek tekinthető. Szent István szarkofágját helyezték el a mauzóleumban és a történelmi seccók a Szent Istvánnal kapcsolatos történéseket (megkeresztelése, koronázása, a Szent Jobb legendát) örökítették meg. A beazonosított király csontokat fém ládákban helyezték el a romkert erre kialakított földalatti helyiségében. Géza fejedelem sírja fölé építették 1235-ben a gótikus Szent István székesegyházat.
1543-ban került a város török kézre. A székesegyházban a törökök lőport tároltak, mely az 1601-es ostromnál robbant fel. Székesfehérvárt a törökök 1688-ig birtokolták. A török hódoltság alatt elnéptelenedett várost és környékét magyar, nemet és szerb telepesekkel az 1700-as években népesítették be ismét, Mária Terézia 1777-ben alapította újra a püspökségét. A barokk kor építkezései határozzák meg Székesfehérvár mai képét is. A székesegyház köveit az 1800-ban épített püspöki palota építésénél használták fel.
Ma Székesfehérvár az egyik legdinamikusabban fejlődő dunántúli város, melynek múzeumai és idegenforgalmi vonzással bíró rendezvényei sok vendéget vonzanak.
|
| |